Labdarúgás: ezért költözött Budapestre a Sándor Károly Akadémia

A Sándor Károly Akadémia Budapestre költözésének ötlete már a 2010-es évek elején, az MTK új stadionjának tervezésekor megfogalmazódott. Azóta már kormánydöntés is született arról, hogy a fővárosban, a Kőbányai út, Salgótarjáni út által határolt területen új sportközpont épül – oda teszi át székhelyét a klub akadémiája, de az engedélyeztetési folyamat csúszása miatt az építkezés még nem kezdődött el. Szeptember 1-től azonban a Sándor Károly Akadémia búcsút intett Agárdnak.

18 éve az agárdi akadémia modernnek számított – ám a futballvilág változásai miatt is eljött a költözés ideje  •  Fotó: mtkbudapest.hu

„A kormánydöntés megszületése után úgy terveztünk, hogy idénre már elkészülhet az új létesítmény, ezért időzítettük őszre a költözést, de itt csak két korosztályról, a 16 és 17 évesekről beszélünk, mert az U19-es csapatunk már korábban Budapestre költözött – beszélt a háttérről megkeresésünkre Polyák Balázs, az MTK sportigazgatója. – Agárdon az MTK bérelte a létesítményeket, és most járt le a bérleti szerződés. Most átmeneti időszak következik, amelyet a Lantos Mihály Sporttelepen, illetve bérelt pályákon fogunk megoldani. Reményeink szerint 2020 végére, 2021 elejére elkészül az új létesítmény, oda költözik a teljes utánpótlásunk, az U6-os csapatoktól elkezdve és a női labdarúgást is beleértve. Tizenegy pálya áll majd rendelkezésünkre az új központban.”

A sportvezető a költözés mellett érvelve kifejtette, ami 2001-ben előnynek számított, és sokáig nagyon jól működött, hogy a „világtól” – vagy legalábbis a zajos Budapesttől – elvonulva idilli környezetben alakítottak ki egy 18 éve nagyon modernnek számító futballközpontot, mára inkább hátránnyá vált a távolság miatt.

„Az induláskor az ország minden szegletéből érkeztek hozzánk játékosok, mára– főleg a kisebb korosztályainkban– egyre több pesti gyerek futballozik nálunk. Már nem vagyunk egyeduralkodók, és a fővárosi akadémiákkal Agárdról nehezebb versenyezni a gyerekekért. Ettől függetlenül Budapesten is lesz lehetőség bentlakásra annak, aki igényli, mégpedig a Váci Mihály kollégiumban, amelyet éppen ezért felújítunk. Modern, nyitott akadémiát tervezünk, és az általános szóhasználattal ellentétben akadémia alatt nemcsak egy épületet, hanem a teljes utánpótlásközpontunkat értjük” – hangsúlyozta Polyák Balázs, aki ezzel a Sándor Károly Akadémiát gyakran érő kritikának is elejét vette.

Megoszlanak ugyanis a vélemények arról, mennyire szerencsés 15-16 éves korban izoláltan, bentlakásos iskola keretében futballistákat nevelni – ahogy az Agárdon működött. Futballszakmai szempontból sem beszélhettünk teljesen egységes MTK-utánpótlásról, mert elkülönültek az Agárdon készülő, úgynevezett akadémiai korosztályok és edzőik a fővárosban működő csapatoktól.

„Az agárdi akadémia az indulásakor tökéletesen megfelelt a korszellemnek, akkor az volt a legjobb megoldás, mára ez megváltozott. Látni kell: Magyarországon az a fajta rendszer, ami külföldön bevált, hogy idegen családoknál laknak a gyerekek, nálunk nem terjedt el, nem működőképes. Viszont így, hogy a fővárosba költözünk, már nincs kötelező bentlakás, a gyerekek és szüleik dönthetnek a bejárás és a bentlakás között. Ami a másik kérdést illeti, Agárdon csak három pálya volt, a távolság miatt is korlátozottak voltak a lehetőségek, ezért ott csak a kiemelt korosztályok készülhettek. Kezdetben az volt az elképzelés, hogy amint az Európa vezető akadémiáinál működik – gondolok például az Ajaxra – 15-16 évesen gyűjtjük össze a legtehetségesebb gyerekeket. Az MTK-nak U12 alatt nem is voltak csapatai. Mára ez is megváltozott a nagyobb versenyhelyzet miatt, és már U6-tól fociznak nálunk gyerekek. Így pedig valóban fontossá vált, hogy egy helyen készüljenek a különböző korosztályok, az edzők állandó, napi kapcsolatban legyenek, a legkisebb korosztályokig azonos szakmai elképzelések mentén dolgozzanak.”

Polyák Balázs ugyanakkor hangsúlyozta az állandóságot is, azt, hogy a szakmai alapvetéseik nem változtak, amit jól mutat, hogy ugyanaz a két szakember vezeti most az akadémiát, akik már a legelső korosztállyal is együtt dolgoztak, Salkovics Gábor általános igazgató és egységes képzésért felelős Székely Zsolt.

„Úgy vélem, a Sándor Károly Akadémián kiemelkedő szakmai munka folyt az elmúlt tizennyolc évben, amit bizonyít, hogy az onnan kikerülő korosztályokból átlagosan négy-öt játékos NB I-es futballista lett, és száz fölött van a profi labdarúgók száma. Ez más európai akadémiákkal összevetve is nagy szám. A játékosok közül többen külföldi karriert futottak be. Volt időszak, amikor az utánpótlás-válogatottak szinte csak MTK-játékosokból álltak. Ez a sokkal nagyobb versenyhelyzet miatt megváltozott, de mai napig jó néhány MTK-nevelés található nemcsak az utánpótlás-, hanem a felnőttválogatott keretében is. A jelenlegi, huszonhat fős első keretünkben huszonegy saját nevelésű játékos van, tizenketten huszonegy év alattiak. A Vasas ellen négy tizenéves játékossal kezdőcsapatban nyertünk 4–1-re, tíz saját MTK-nevelés lépett pályára nálunk, kettő a Vasasban. Az utánpótlásunk tehát valós perspektívát nyújt a gyerekeknek, és ezt a hatékony munkát szeretnénk folytatni az új környezetben is.”

18 év termése
Az MTK utánpótlásának az utolsó olyan generációja, amely még nem járt Agárdon, az 1983-as, Juhász Roland nevével fémjelzett korosztály volt (ide tartozott Buzsáky Ákos és Czvitkovics Péter is). Az 1984-es születésű Kanta József viszont már a Sándor Károly Akadémia első növendékeinek egyike volt. Az, illetve az azt követő három-négy korosztály adta az MTK legutóbbi, 2007–2008-as NB I-es bajnokcsapatának a magját, egy sor későbbi válogatott játékossal, Bori Gáborral, Hrepka Ádámmal, Pátkai Mátéval, Pintér Ádámmal, Pollák Zoltánnal, Rodenbücher Istvánnal, Zsidai Lászlóval. A későbbi válogatottak közül megfordult Agárdon Balogh Béla, Fülöp Márton, Poór Patrik, onnan került ki Gulácsi Péter és Németh Krisztián, de a jelenlegi válogatottak közül hosszabb-rövidebb ideig az MTK-nál nevelkedett Bese Barnabás, Holman Dávid, Szoboszlai Dominik és Varga Roland is, a bővebb keretből pedig Eppel Mártont említhetjük.

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.