Sport és tanulás: fontos az összhang az iskolák és az akadémiák között

MunkatársainktólA hatszoros NBA-bajnok, kétszeres olimpiai bajnok Michael Jordan egyszer azt mondta: MunkatársainktólA hatszoros NBA-bajnok, kétszeres olimpiai bajnok Michael Jordan egyszer azt mondta:

„A tehetségek nyerik a játszmákat, de a végső győzelmet a csapatmunka hozza el!”

Az 1900-as évszázad sportolójának választott legenda kijelentése jelen esetben tökéletesen helytálló, hiszen azt boncolgatjuk, hogyan tudnak egyes akadémiák tökéletes összhangban együttműködni az iskolákkal a közös cél érdekében: megtalálni az arany középutat az élsport és a tanulás között. Mindezt úgy, hogy a fiatalok később az élet bármely területén megállják a helyüket.

Teljes embert nevelnek

A Nemzeti Kézilabda Akadémia egyik jelszava a teljes ember nevelése, így a tanulás is kiemelt szerepet kap a Balaton-parton edződő fiatalok életében  •  Fotó: Mura László

Idén nyáron már a hatodik születésnapját ünnepli a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia. A megalakulása óta a sportág utánpótlás-nevelésének egyik fellegváraként számon tartott műhelyből korosztályos válogatott játékosok sora került ki. A Balaton-parti klubban ugyanakkor a tanulást sem hanyagol(hat)ják el a fiatalok.

„Az akadémiánk egyik jelszava a teljes ember nevelése– kezdte Mocsai Tamás, a NEKA ügyvezetője. – Éppen ezért szoros az együttműködésünk az iskolákkal, amelyekkel kapcsolatban állunk. Úgy alakítják ki a tanrendet, hogy lehetőség nyíljon a reggeli edzésekre. Havonta egyszer megbeszélést tartunk az intézmények vezetőivel, megvitatjuk a tapasztaltakat, és orvosoljuk az esetlegesen felmerülő problémákat. Ezen kívül sem engedjük el a gyerekek kezét; a kollégiumi idő az edzésterv fontos részét képezi, akkor a nevelők segítik őket. A tanuláson kívül személyiségfejlesztéssel is foglalkozunk, és tudatos életmódra neveljük a fiatalokat.”

A boglári akadémián három tanulmányi intézmény (a fonyódi Mátyás Király Gimnázium, a Balatonboglári Általános Iskola és a szinténhelyi Mathiász János Szakközépiskola) közül választhatnak a jövő kézilabdázói, akik között nincs magántanuló. A leány junior-válogatott irányító-átlövője például Fonyódra utazik nap, mint nap iskolába.

„Ugyanúgy bejárunk, mint a többiek, csak kicsit többet hiányzunk – mondta a 18 éves Vámos Petra. – Az akadémia minden segítséget megad nekünk a pályán kívül is, és a tanárok is támogatnak bennünket. Amikor mérkőzések vagy edzőtábor miatt többet vagyunk távol, mindig adnak időt, hogy behozzuk a lemaradást. A kézilabda mellett az iskolát is igyekszem nagyon komolyan venni, mert mindenképpen tovább szeretnék tanulni a gimnázium után.”

A lényeg, hogy a jó irányba haladjanak

Májusban adták át a Nemzeti Kosárlabda Akadémia épületét Pécsett Forrás. MTI

A Rátgéber László vezette pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia játékosainak több opciója is van az iskolaválasztást illetően. Csák Magdolna, az akadémia sportigazgatója arról beszélt, immár öt éve megvan az egyezség az intézményekkel, és a kezdeti nehézségek ellenére napjainkban már gördülékenyen és összhangban működnek együtt az iskolákkal.

„A tanárok mondhatni, megedződtek. Tudják, mivel jár a sportolók élete. Amennyiben kosarasaink is kellő alázattal állnak a tanulmányaikhoz, úgy semmi probléma nem adódhat. Persze, a képlet nem ennyire egyszerű, folyamatos kapcsolatban kell lennünk az intézményekkel. Több választási lehetőségük is van játékosainknak; mehetnek a Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumba, a Cserepka János Baptista Általános, Közép- és Sportiskolába, valamint a Pécsi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskolába is. Nagyon fontos, hogy olyan sulik forognak szóban, amelyek szoros kapcsolatban állnak a PTE-vel. Szeretnénk, hogy fiataljaink továbbtanuljanak, hiszen ez napjainkban elengedhetetlen, és sosem lehet tudni, mikor ér véget valaki sportkarrierje. A tanárok, a szülők és a mi dolgunk is az, hogy jó irányban tereljük őket.”

Az akadémia növendékeinek nagy része a Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumba jár, amely a PTE fenntartásában működő középiskola. Ebből adódik, hogy ebbe az intézménybe csak azok a sportolók nyerhetnek felvételt, akiknek a tanulás is fontos, ezzel együtt határozott céljuk, hogy sportpályafutásuk mellett egyetemi diplomát szerezzenek.

„Négyévfolyamos gimnázium vagyunk, évfolyamonként hat osztállyal, amelyből egy a sporttagozat– kezdi a Babits igazgatónője, Sulyok Andrea.Húsz évig szünetelt nálunk ez a fajta profil, ám két évvel ezelőtt úgy döntöttünk, újraindítjuk. A Rátgéber László vezette akadémiából valóban sokan járnak ide; minden évfolyamra nagyjából nyolc-tizenkét kosarast vettünk fel. Tisztában vagyunk vele, másképp kell bánnunk az élsportolókkal, és ez ügyben minden tőlünk telhetőt megteszünk. Kedd és csütörtök reggelenként általában edzésre kell járniuk, és az esetek túlnyomó többségében ezeken ott lehetnek. A sportolókat nehezebb lekötni tanóra közben, így tanárainknak szélesebb nevelési repertoárt kell alkalmazniuk. Azt viszont szeretnénk, ha a szóban forgó diákok az iskolai- és osztályközösség építése érdekében részt tudnának venni az évi kettő, három kiemelt rendezvényen.”

Elengedhetetlen a nyelvtanulás

A Budapest Honvéd-MFA idei érettségiző osztálya  •  Fotó: Kurtiphotography

„Középiskolai korosztályunk bázisa az Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakgimnázium, ahonnan mindennap érkeznek tanárok az akadémiára – meséli Gaál Richárd, a Budapest Honvéd–Magyar Futball Akadémia oktatási és szociális igazgatója. –Kiválóan működik a rendszer, a gyerekek napi két blokkban tanulnak, emellett zömében két edzésen vesznek részt, az utazással nem megy el szinte semmi idejük. Este a kollégiumhoz tartozó, szakképzett nevelőtanárok veszik át a szerepet, akik a másnapi felkészülésben segítenek. Természetesen mindenki tudja, hogy a fiúk elsősorban a futball miatt vannak itt, de szerencsére kijelenthetem, hogy remek tanulmányi eredményekkel büszkélkedhetnek. Zömében négyes feletti az átlaguk, és döntő többségük tisztában van azzal, hogy az iskolapadban nyújtott jó teljesítménnyel a sport utáni életre készül fel. Nagyon sokan tesznek előrehozott érettségit, nagy a nyelvvizsgázók aránya is – az angoloktatás egyébként is kiemelt szerepet kap az akadémián.”

A szakember ez utóbbi kijelentésével tökéletesen egyetért Herczeg Vince, a kispesti akadémia általános igazgatója:

„Tíz gyerekből kilenc külföldi karrierről álmodik, ehhez pedig elengedhetetlen a nyelvtudás. Büszkék vagyunk arra is, hogy ötven százalékos az egyetemi felvételizők aránya. Bátran állítom, a magyar akadémiák közül sehol nem veszik ennyire komolyan az oktatást. A srácok fogékonyak a tudásra, és ez így van rendjén, a futballvilág ugyanis rengeteget változott. Mára el lehet törölni a „bunkó focista” kifejezést, hiszen aki nem rendelkezik megfelelő agyi kapacitással, kognitív képességekkel, az a pályán sem lesz képes magas szintű teljesítményre. Úgy látjuk, hogy a tanulás terén tapasztalt előmenetel és a labdarúgásban mutatott teljesítmény összefügg, ugyanakkor a játékintelligencia értelemszerűen nem keverendő össze az általános intelligenciával. A tanulást már a legkisebb korosztályok esetében is igyekszünk becsempészni az edzésekbe. Az úgynevezett „smart futball” lényege, hogy a bemelegítésnél kötelezően alkalmazunk kognitív képességeket fejlesztő, gondolkodtató feladatokat is.”