Labdarúgás: az ETO csapatának 16 éves ikerlányai nagy terveket szőnek

Kamocsai Rita – utanpotlassport.hu „A fürdés” – mondja Fülöp Dorka arra a kérdésre, hogy ikertestvérével, Helgával mit nem csinálnak együtt, ha már egy osztályban tanulnak és egy csapatban, méghozzá az ETO U19-es együttesében fociznak. A Fülöp-család hármas ikreinek leányai annak idején fiútestvérükkel, Somával kezdtek el játszani.Kamocsai Rita – utanpotlassport.hu „A fürdés” – mondja Fülöp Dorka arra a kérdésre, hogy ikertestvérével, Helgával mit nem csinálnak együtt, ha már egy osztályban tanulnak és egy csapatban, méghozzá az ETO U19-es együttesében fociznak. A Fülöp-család hármas ikreinek leányai annak idején fiútestvérükkel, Somával kezdtek el játszani.

Három éven át a fiúcsapatban szerepeltek a Győr-bácsai Üstökösben. Közben hívta őket az ETO is, de amíg lehetett, a fiúkkal akartak maradni. „Erősebbek, köztük jobban fejlődtünk” – magyarázza Helga. A nővérek aztán Somát hátrahagyva – ő később átpártolt a futsalhoz – mégis a győri zöld-fehérek női csapatában kötöttek ki, miután már nem szerepelhettek tovább az egyre durvábban focizó fiúk között.

„Még néha visszajátszunk az U16-ba, de az idősebbek között is jól megy. Tavaly meghívót kaptunk a magyar válogatottba, de a szüleink nem engedtek el, túl sokat kellett volna hiányoznunk az iskolából” – meséli Dorka. A tizenhat éves lányok a város egyik legerősebb gimnáziumában, a Révaiban 10. osztályosok.

Szüleik természetesen azt szeretnék, ha jó eredményeket érnének el a tanulásban is.

Az ikerlányoknak, Fülöp Dorkának és Helgának a szerelmük is közös: a labdarúgás. • Fotó: Bertleff András

„Nagyon rossz volt lemondani erről a lehetőségről. Gyakran halljuk otthon, hogy most kéne abbahagyni, de mi nem akarjuk feladni a focit. Ettől függetlenül továbbtanulás is célunk. Apa, ha a barátaival focizik, szeret büszkélkedni velünk. Bár ezen a téren anya a különlegesség:ha kijön a meccsre, hozzá hasonlóan nem szurkol senki. Végig az oldalvonalnál futkos és úgy kiabál, hogy mást nem is hallani. Kérdezik is gyakran a többiek, hogy mikor számíthatnak rá, mert kellene egy kis buzdítás” – nevet fel Dorka, aki 121 mérkőzésen lépett pályára és védő létére 9 gólt szerzett. Húga 115 lehetőséget kapott a középpályán, s 24 gólig jutott. A testvérpár kihagyhatatlan az U19-es korosztály kezdőcsapatából. Az edzőjük, a társak és ők maguk is úgy érzik, jót tesz a csapatnak a Fülöpök jelenléte.

A fiúk, ha meghallják, hogy a lányok focizni akarnak – az eredményeiktudatában is – először húzzák a szájukat. „Aztán néhány csel vagy dekázásmeggyőzi őket. Az iskolai focicsapatban is játszunk, mi találjuk ki a taktikát, segítünk a többieknek, hogy hova passzoljanak. Az osztálytársainkkal pedig fogadni szoktunk, én például cukrot kapok a gólokért” – meséli Helga.

A Fülöp testvérektől arra is kíváncsiak vagyunk, milyen a női csapatban játszani a „férfiuralom” ellenére, ami a labdarúgást jellemzi.

„Mi a bajnokság élén állunk az U16-os és az U19-es csapattal, de a felnőttek sem szégyenkezhetnek a jelenlegi második helyükkel. Ezek fényében úgy érezzük, minket is elfogadnak az ETO-nál. Persze a férficsapatot azért gyakran elénk helyezik. Pályát biztosan könnyebben kapnak...” – vélekednek a lányok, akik szerint a női öltözők nagyon bulisak, sokat énekelnek, táncolnak és a vesztes meccsek után sem törnek le – igaz, nem is gyakran kapnak ki. A tinédzser lányok szerint, ha nem is a focitudásuk vonzza leginkább a fiúkat, azért imponál nekik, hogy nem nyápicok – ahogy fogalmaztak.

„Néha az első csapattal is edzünk és bár ők anői NB I-ben szerepelnek és idősebbek nálunk, nem kezelnek kislányként minket” – teszi hozzá Dorka.

Most mindketten azért dolgoznak, hogy ők is a magyar élvonalban szerepelhessenek, de hosszú távon külföld felé kacsingatnak. Dorka nagy álma, hogy példaképe, MohamedSzalah csapatában, a Liverpoolban játsszon. Helga kedvenc együttese a Sevilla.

Végül arra kérjük őket, néhány szóban jellemezzék a másikat.

„Mostanában találtunk igazán egymásra. Dorka nagyon vidám, máshogy látja a dolgokat és biztonságot ad, ha ott van mellettem, akár az iskolában, akár a pályán. Játékosként gyors, ballábas, ami nagy előny. Jó az ütemérzéke és szerintem nincs az a csatár, akit ne tudna leszerelni” – kezdi Helga. Testvére pedig így nyilatkozik róla: „Régebben sokat veszekedtünk, aztán rájöttünk, hogy nem változik semmi, ha vitatkozunk a dolgokon. A pályán történteket is nyugodtan meg tudjuk beszélni otthon. Ha van időnk, rengeteg programot szervezünk közösen, az utcán focizunk, vagy tengózunk. Teljesen megbízom Helgában. A pályán pedig úgy kerülgeti az ellent, mint a bójákat. Technikás, ügyesen tartja a labdát és forgatja a csapatot.”

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.