Tokió 2020: Három héttel ezelőtt majdnem meghaltam – Marosi Ádám
– Elégedett ezzel a hatodik hellyel?
– Igen. London után szintén elégedett voltam a bronzzal, mert abban a napban annyi volt, és most szintén ez a helyzet – válaszolta Marosi Ádám a magyar újságíróknak. – A lovaglásnak külön örülök, hogy három olimpiát összesen egy verőhibával tudtam le. Főleg, ha arra gondolok, hogy három héttel ezelőtt majdnem meghaltam. Fejre estem a lóval, az állat átesett rajtam, és fejbe is rúgott. Kész szerencse, hogy itt lehetek, mert majdnem kitört a nyakam. Nem akartam előtte erről beszélni, de azért volt nyakmerevítőm, amikor mentünk ki a reptérre, mert nem igazán tudtam mozgatni a fejemet. Ezzel együtt végig tudtam csinálni a felkészülés végét, de tényleg ez volt most a maximum.
KASZA Róbert: Nehéz napom volt. Áprilisban nagyon jó formában voltam, egymás után két hétvégén dobogón álltam, aztán eltörött a lábam. Tulajdonképpen nyolc hetem volt felkészülni az olimpiára, a futóeredményeim rendben voltak, és szerintem mentálisan is készen álltam. Valamiért mégsem sikerült, nem ez volt megírva nekem. Küszködtem a vívóteremben, nehéz lovat kaptam és a pisztolyom is tizenhat év után éppen most romlott el. Ez egy ilyen sport. Az ellenfelek nagyon erősek voltak, én meg valahol a felkészülés alatt szétdaráltam magamat. Sajnos nagy űr van a fiatalok és köztünk, mind eredményben, mind életkorban, szükségük van arra, hogy egyengessük az útjukat. Egy pár hetet szeretnék pihenni, mert stresszes időszakon mentem keresztül, aztán meglátjuk a folytatást. Nem ilyen versennyel szeretném abbahagyni. Két-három hónapja nem lehetett lerúgni a dobogókról, most meg a vert mezőnyben szerepeltem. Felemelt fejjel szeretném befejezni. |
– Ha annyit vívott volna, mint a világbajnokságon, lehet, megint érmesként beszélhetnénk.
– Csak ez olimpia. Ha meg annyit vívok Rióban, mint most, akkor ott meg második vagyok. Mindig minden okkal történik. Az említett esés is volt valamiért, ahogy a hatodik hely is. Egyáltalán nem fogom fel kudarcként, hanem építkezek belőle.
– A futásban mennyi esély volt még feljebb zárkózni?
– Azt sem tudom, mit lőttem. Az első sorozat biztos rossz volt. De még egyszer hangsúlyozom, négy-öt évente van olimpia, ez más kávéház. Úgy gondoltam, könnyebb lesz a mezőny, mint a vébén, mert egy nemzetből csak két versenyző indulhat, de pokoli kemény volt. Vlachról tudtam, hogy jó kombinált számos, és Eldzsendiben is még volt az erő a végén, de nem vagyok csalódott, nem tudtam volna többet.
– Ha azt mondom, idén világbajnokként és olimpiai hatodikként végzett, nem hangzik rosszul.
– És még nem tudom, hogyan áll a világranglista. Biztos javultak a pontszámaim, mert egy vk-döntő nyolcadik hely kiesik. Boldog vagyok!
– Miként rakta össze magát, hogy 37 évesen még ilyen eredményekre képes?
– Egy évig csináltam a kognitív tréninget, tavaly januárban ismét felvettem a kapcsolatot a sportpszichológusommal. Olyan speciális gyakorlatokat végeztünk, amelyek a koncentrációt, logikát és gyorsaságot fejlesztik. A mentális központban ezek mind sokat hozzátettek. Ott volt az étrendváltozás, és tényleg sokat értem, tanultam magamról az elmúlt másfél évben.
– Hogyan tovább?
– Már mindent megtettem az öttusasportért, és az öttusa is mindent megtett értem. Rengeteget tanultam, az egész életemet neki köszönhetem. Nagyon jó érzés, hogy ennyi idősen a harmadik olimpiámon vehettem részt, ráadásul ott vagyok a dicsőségtablón is.
– Párizs már csak három évre van.
– Fél év múlva beszéljünk róla, de mindenképpen megpróbálom az új változatot, már csak azért is, hogy a fiatalokat bosszantsam.
TOKIÓ 2020
ÖTTUSA, FÉRFI EGYÉNI
1. Joseph Choong (Nagy-Britannia) 1482 – olimpiai csúcs
2. Ahmed Eldzsendi (Egyiptom) 1477
3. Dzsun Vun Te (Dél-Korea) 1470
4. Dzsung Dzsin Hva (Dél-Korea) 1466
5. Martin Vlach (Csehország) 1462
6. MAROSI ÁDÁM 1461
...
26. KASZA RÓBERT 1354
