A végső győzelmet ma egyből bebiztosítani kívánó spanyolok Rafael Nadalban bízhattak, akit hatalmas „Rafa! Rafa!" kántálás fogadott – hogy aztán az első szettben csak 1:0-ig zajlottak papírforma szerint az események, az már más kérdés.
Del Potro egyből bréket adományozott ellenfelének kettős hibáival az elején, de ez volt az első és utolsó nagy bakija a játszma során: pontos tenisszel egalizált, hozta a szerváját, majd 2:1-es vezetésénél három bréklabdájából egyet kihasznált és lépéselőnybe került.Az argentin tábor egyre hangosabb lett, okkal: Del Potro semmi jelét nem mutatta visszaesésnek és sorra nyerte a játékokat: 4:1, 5:1, majd – négy bréklabdát hárítva – 6:1, azaz övé lett az első szett! Hat játékot salakon nem sokan nyernek zsinórban Nadal ellen...
Jött a második játszma elején a hetedik is, az eksztázisban küzdő Del Potro ugyanis nullára vette el a spanyol adogatását. Az argentin így is folytatta három pontig, Nadal viszont attól világklasszis, hogy nagyon rossz helyzetből is fel tudjon állni: fogadóként zsinórban öt pontot szerzett és egyenlített.
Némi nyugalom állt be a meccsen, Nadal magabiztosan hozta az adogatásait, Del Potro meg rendre egyenlített. Ez egészen 5:4-ig folyt, amikor viszont utóbbi sikertelenül adogatott a játszmában maradásért: 30:30-nál elrontott egy tenyerest, majd a spanyola következő labdamenetben egy lecsapással véget vetett a játszmának, 6:4-re megnyerve azt.
Nadal lendületben maradt és kegyetlenül megbüntette Del Potro hibáit, 3:0-ra elhúzva a harmadik szett elején. Az argentin összeszorított foggal küzdött, de pontatlanabb volt, ráadásul bizonytalan is a saját adogatójátékainál, Nadal pedig könnyedén húzta be a szettet 6:1-re, ezzel Spanyolország már csak egy játszmára volt a Davis-kupa elhódításától.
Meglehetősen komor volt az összkép a dél-amerikaiak számára: Nadal teljes lendületben, Del Potro visszaesőben, és a közönség is „érezte a vérszagot". Bármilyen visszakapaszkodáshoz jól kellett volna kezdenie Del Potrónak, ehhez képest Nadal egyből brékelt, majd semmire hozta a saját adogatását – 2:0.Del Potro a vereség szélére került, de fel tudott állni, miután teljesen váratlanul lábra kapott: előbb semmire nyerte az adogatását, majd köszönte szépen, hogy Nadal két tenyerest is a hálóba zúzott és brékelt, 2:2!
A lendületet kapó argentin ezt követően 5:3-ra elhúzott, és szerválhatott a negyedik szett megnyeréséért. Sikertelenül tette, a játékot parádés labdamenet döntötte el, Nadal javára. Ezt követően már „csak" hozni kellett a saját adogatást az egyenlítésért – ez meg is lett. Del Potro a rövidítésig tartani tudta a lépést, ott viszont összeomlott – egy pontot sem nyert a tie-breakben, Nadal 7–0-ra hozta a végjátékot és 1:6, 6:4, 6:1, 7:6-ra a mérkőzést, no meg ezzel a Davis-kupát.
Spanyolország 2000, 2004, 2008 és 2009 után ötödik alkalommal diadalmaskodott a Dk-ban. Nadal, David Ferrer, Fernando Verdasco és Feliciano López egyaránt harmadszor emelheti magasba a trófeát (Nadal négy nyertes sorozatban is csapattag volt, de csak háromszor játszott a fináléban). Az argentinok pedig 1981, 2006, 2008 után feljegyezhetik immár a negyedik elveszített Davis-kupa-döntőjüket is.
A világranglista második helyén álló Rafael Nadal elmondta, soha nem játszott ilyen hangulatú meccsen.
„Karrierem egyik legkülönlegesebb napja ez. Nagyon hálás vagyok azért a hangulatért, amelyet a szurkolók varázsoltak, még soha nem játszottam ilyen helyzetben. Ez a győzelem mindenkié. Én például nem voltam ott Austinben, de a társaim diadalmaskodtak. Nagyszerű év volt ez, amely a lehető legjobban ért véget" – nyilatkozta Rafael Nadal a spanyol televíziónak. |
SPANYOLORSZÁG–ARGENTÍNA 3–1 |
Nadal–Del Potro1:6, 6:4, 6:1, 7:6 |
SZOMBATON JÁTSZOTTÁK |
F. López, Verdasco–Nalbandian, Schwank 4:6, 2:6, 3:6 |
PÉNTEKEN JÁTSZOTTÁK |
Nadal–Mónaco 6:1, 6:1, 6:2 |
Ferrer–Del Potro 6:2, 6:7, 3:6, 6:4, 6:3 |
32 alkalommal - Egyesült Államok (1900, 1902, 1913, 1920, 1921, 1922, 1923, 1924, 1925, 1926, 1937, 1938, 1946, 1947, 1948, 1949, 1954, 1958, 1963, 1968, 1969, 1970, 1971, 1972, 1978, 1979, 1981, 1982, 1990, 1992, 1995, 2007) |
28 - Ausztrália (1907, 1908, 1909, 1911, 1914, 1919, 1939, 1951, 1951, 1952, 1953, 1955, 1956, 1956, 1959, 1960, 1961, 1962, 1964, 1965, 1966, 1967, 1973, 1977, 1983, 1986, 1999, 2003) |
9 - Nagy-Britannia (1903, 1904, 1905, 1906, 1912, 1933, 1934, 1935, 1936) és Franciaország (1927, 1928, 1929, 1930, 1931, 1932, 1991, 1996, 2001) |
7 - Svédország (1975, 1984, 1985, 1987, 1994, 1997, 1998) |
5 - Spanyolország (2000, 2004, 2008, 2009, 2011) |
3 - Németország (1988, 1989, 1993) |
2 - Oroszország (2002, 2006) |
1 - Olaszország (1976), Csehszlovákia (1980), Horvátország (2005), Szerbia (2010) |