Hullámzó teljesítménnyel nyert Djokovics

 

 

Hihetetlen lendülettel vetette bele magát a mérkőzésbe Djokovics, mintha az első játszma első adogatójátékában rögtön meg akarta, és meg is tudta volna nyerni az egész találkozót. Ebből aztán 1:0-s előny lett, nem több. A második játékban nagyot küzdöttek a felek, de Davigyenko ki tudott egyenlíteni. A folytatásban mindketten hozták saját adogatójátékukat, majd az egyre kapkodóbbá váló szerb elkezdett biztosnak látszó labdákat rontani – ettől persze még idegesebb lett, játéka így még jobban szétesett –, ezt a biztosra játszó, rutinos orosz jól kihasználta, és két brékkel 6:3-ra megnyerte az első játszmát.

Miután Davigyenko nyerte a második szett első gémjét, félő volt: a lendületbe jött orosz elgázolja a jobb sorsra érdemes, de pocsék napot kifogó Djokovicsot. A szerb azonban felállt arról a padlóról, ahová önmagát küldte, és 4:4-ig tartotta a lépést ellenfelével: mindig egyenlített. Utána azonban elvette ellenfele adogatását, majd behúzta a sajátját, így ledolgozta szetthátrányát.

Ekkor már a szerb végképp megtalálta saját játékát, lenyugodott, letisztult, és egyszerűen felőrölte a sablonos oroszt. A harmadik szett Djokovics brékjével indult, majd hozta a sajátját: zsinórban öt játékot csinált a szerb. Ki az, aki innen megállítja? Csak kevesen. Davigyenkóban azonban maradt még erő, támadóbb szellemű taktikára váltott, ez arra volt elég, hogy 3:2 után elképesztően nehezen adja meg magát. De végül csak megadta... Igaz, közben a mérkőzés legjobb, egyben a legizgalmasabb adogatójátékét láthatták a nézők.

Djokovics 5:4 után a mérkőzésért adogathatott, de Davigyenko nem engedte végkifejlethez ellenfelét és a mérkőzést: újra brékelt, a mérkőzésen harmadszor. Hogy utána semmire veszítse el a saját adogatását. A szerb újfent a győzelemért adogathatott. És ezt már nem szúrta el: 2:46 órás csatában nyert Djokovics és győzelemmel kezdte a vb-t.