Az időjárás rossz, Federer jó

Arról, hogy helyi idő szerint éjjeli egy óra körül végzett a világelső, nem elsősorban ellenfele, Lleyton Hewitt tehet, hanem az imént említett programcsúszás, az ugyanis csaknem nyolcórás volt.
Carlos Moyá és Gaston Gaudio nem tehetett mást, kivárta, míg az időjárás engedélyezi a játékot, majd miután ez megtörtént, jöhetett a tenisz. Az első meccsén Hewitt ellen háromszettes vereséget szenvedő Moyá semmit sem bízott a véletlenre, két játszmában legyőzte a Roland Garros argentin bajnokát, aki második vereségét követően le is mondhatott a továbbjutásról. Habár az már a sorsoláskor eldőlt, hiszen Moyán kívül a világelső Federer és Hewitt került a csoportjába, szóval, minimum kisebb csodának kellett volna történnie ahhoz, hogy a kvartettben legalább két teniszezőt megelőzzön. Federerrel szemben eleve esélytelen volt, kiderült, Moyá is túl nagy falat a számára, úgyhogy el lehet képzelni, mi vár még rá Hewitt ellen, elvégre ezer fokon ég az ausztrál a houstoni Mesterek Kupáján.
No, ehhez képest Federer egyértelműen jobb volt nála.
Más műfajt képvisel a svájci zseni. Néhány hete combsérülést szenvedett, azóta nem is edzett rendesen, csak közvetlenül a Mesterek Kupája előtt állt neki hangolni, de ennek nyoma sincs a játékán, az ugyanolyan könnyed és kegyetlen, mint hetekkel, hónapokkal ezelőtt. Úgy hozza helyzetbe magát a pályán, ahogy csak akarja és kis túlzással akkor, amikor csak akarja, még a villámléptű Hewitt ellen is. Az elején bréklabdákig jutott az ausztrál, de egyik lehetőséggel sem tudott élni, Federernek meg bőven elég volt egybréknyi előny az első szettben; a második elején rögtön elnyerte Hewitt adogatójátékát a világelső, akit a 4:2-nél "elrendelt" egyórás esőszünet sem zavart meg, a csodálatos 10. gémben végül térdre kényszerítette az US Open döntőjében megsemmisített (6:0, 7:6, 6:0) riválisát.
"Különös és szokatlan hangulata volt a mérkőzésnek, legalábbis szerintem, én ugyanis nem ehhez szoktam a legnagyobb pályákon" - utalt a houstoni centerpálya meglehetősen gyér népességére a már mindenképpen elődöntős Federer. No igen, hajnal egy óra tájban mintegy ötszázan tapsoltak az előadás végén - persze, korántsem biztos, hogy csupán ennyien vannak, akik bármikor szívesen nézik a játékát. ---- E ---- &