Oroszország az új hatalom

"Nagyjából az történt itt, mint az amerikai kosárlabda-válogatottal az athéni olimpián. A világ utolért bennünket, és jó néhány olyan sportágban, amelyben korábban egyeduralkodók voltunk, le is győz minket" - állapította meg Nick Bollettieri teniszguru, a világ egyik leghíresebb edzője az amerikai teniszezők szereplésére utalva. Pontosabban a leszereplésükre.
Férfi egyesben mindössze két hazai versenyző, Andy Roddick és Andre Agassi jutott be a 32 közé (ez még csak a harmadik forduló), a legjobb nyolc között viszont ők is kiestek, így 1986 után először amerikai induló nélkül rendezték az elődöntőt Flushing Meadowsban. Ebbe akár bele is lehet törődni, hiszen a férfitenisz sohasem volt annyira kiegyenlített, mint az elmúlt néhány évben.
Hanem a hölgyek. Hogy Serena és Venus Williams, Lindsay Davenport, valamint Jennifer Capriati egyaránt lemaradjon a döntőről, nos, ez azért túlzás, de legalábbis megdöbbentő eredmény, elvégre 1998 és 2002 között csak amerikai győzött női egyesben. Tavaly éppenséggel két belga, Justine Henin-Hardenne és Kim Clijsters játszotta a címmeccset, viszont nem árt megjegyezni, egy éve egyik Williams sem állt rajthoz az Openen.
Az amerikai tenisz hanyatlása (?) egyébként nem csupán az idei US Openen mérhető, hanem úgy általában a 2004-es nagy versenyeken. Ha nem lenne Agassi, férfivonalon egyedül Roddickban bízhatnának az amerikaiak, ő meg is nyerte a tavalyi US Opent, az idén viszont "csak" egy wimbledoni döntőre futotta az erejéből. Súlyosabb gond, hogy az amerikai hölgyek sem villognak, az idén egyetlen Grand Slam-tornát sem tudtak megnyerni, mi több, Serena Williams révén egy árva wimbledoni döntőjük van. Karcsú.
Hogy ez a sikertelenség tendencia, vagy csupán átmeneti állapot, az előbb-utóbb úgyis kiderül, mindenesetre úgy fest, hogy a XXI. század hajnalán új nemzet veszi át a hatalmat, legalábbis a női teniszben: Oroszország.
Valamit nagyon jól csinálnak arrafelé. Kilenc képviselőjük szerepel a WTA-világranglista első 50 helyezettje között, ebből öt az első tízben, közülük három immár Grand Slam-bajnok. Nagyezsda Petrova, Vera Zvonarjova, Vera Ducsevina, Jelena Bovina, Dinara Szafina egyelőre nem az, de egy napon bármelyikük az lehet.
Amiként Jelena Gyementyijeva is. Ô mondjuk annyiban különbözik az előtte felsoroltaktól, hogy már szerepelt Grand Slam-döntőben, kettőben is - mind a kettőt elbukta, ami nála nem jelent egyet az összeomlással, épp ellenkezőleg. Kihívás elé állítja, hiszen pontosan tudja, minden ott rejlik a kezében, ami a Grand Slam-torna-győzelemhez kell. Illetve majdnem minden.
Adogatásban óriási a hátránya az élmezőnyhöz képest, jóllehet éppen ezért világklasszis teljesítmény a részéről, hogy Párizs salakján, majd Flushing Meadows kemény pályáján is be tudott jutni a döntőbe, az US Openen ráadásul úgy, hogy két, egyformán erőteljes teniszezőt - Amélie Mauresmót és Jennifer Capriatit - egymás után győzött le, mind a kettőt a döntő szett rövidítésében térdre kényszerítve.
Szvetlana Kuznyecova azonban már neki is sok volt, ez a 19 esztendős, eddig nem kifejezetten a "futtatottak" kategóriájába tartozó, holott zseniális képességekkel megáldott őstehetség egyszerűen kivégezte őt a fináléban, méghozzá olyan tenisszel, amelyet nőktől csak nagy ritkán látunk. Gyementyijeva harmatos adogatásait az esetek többségében rögtön letámadta (a szőke Jelena a tíz adogatójátékából ötöt elveszített…), hogy aztán tenyeressel befejezze a labdamenetet; volt olyan ütése, nem adogatás, amely több mint 140 kilométer/órás sebességgel száguldott.
Persze ennyivel még nem lehet Grand Slam-tornát nyerni, Kuznyecovának értelemszerűen más is van a tarsolyában. Kiváló szerva, első és második egyaránt, megbízható fonák (amikor a második szettben 4:5-nél adogatott, gondolkodás nélkül bevállalta a fonákegyenest futtából, be is fért a sarokba a labda), illetve kitűnő hálójáték. Ez utóbbit éppenséggel egykori páros partnerétől, Martina Navratilovától is elleshette. Hihetetlen Flushing Meadows-i hadjárata során mindössze egy szettet veszített, azt is a 23 mérkőzéses győzelmi sorozatot építő Lindsay Davenport ellen, hogy aztán másnap, élete első Grand Slam-döntőjében úgy játsszon, mint talán még soha.
Egy szó, mint száz: itt van egy elszánt, csupaszív leány, aki élvezi, amit csinál. Igaz, aki ennyit tud, annak könnyű. ---- E ---- &