"Csak ülsz, vársz – jó esetben néhány órát –, majd miután teljesen lemerevedtek az izmaid, szólnak, hogy mehetsz teniszezni. Na, innen egyenes út vezet a sérülésig” – átkozta az időjárást, meg egy picit a szervezést a nyolcaddöntőben búcsúzó Mary Pierce.
"Gondoltam, kipróbálom, milyen érzés ott ütögetni. Ostoba voltam, hiszen a talaj leginkább jégpályára hasonlított, és majdnem akkorát estem, mint egy ház” – adott magyarázatot az örökmozgó Lleyton Hewitt arra, miért kellett "elszállítani” a meccsét a harmadik legnagyobb pályáról a 11-esre.
"Egész Amerika erről beszél, amióta Williamsék visszaléptek: Kimet, Justine-t, Jennifert és engem akartak látni az elődöntőben. Megkapták” – nyugtázta a történteket Lindsay Davenport.
"Hadd legyek kicsit önző: nekem kell megnyernem az Opent” – ez már Jennifer Capriati megjegyzése a témával kapcsolatban, a megnyert negyeddöntőjét követően.
"Vissza akartam vonulni, de mivel az elmúlt másfél hétben két búcsúztató ünnepséget is rendeztek itt, úgy határoztam: folytatom. Úgyhogy ne is bombázzanak ilyen kérdésekkel” – Todd Martin arról, hogy olykor külső körülmények is befolyásolhatják a teniszező pályafutását…
"Ültem a helyemen, éppen magam elé bambultam, amikor irtózatos erejű ütést éreztem a fejemen. Egy pillanatra meg is szédültem. Aztán kiderült, az egyik labdaszedő srác dobott fejbe” – elevenítette fel élete egyik legkínosabb pillanatát a Francesca Schiavone–Szugijama Ai meccset vezető Lynn Welch. A történethez rövid adalék: az US Open talán az egyetlen torna a világon, ahol a labdaszedők nem gurítják a labdát az egyik oldalról a másikra, hanem tiszta erőből átdobják. Elvégre Amerika a baseball hazája.