Százhuszonhat év londoni történelme

A századfordulót a Doherty fivérek uralták, Reggie és Laurie összesen kilencszer nyertek egyest és egymás oldalán nyolcszor párost. Rövid amerikai és francia dominanciát követően legutóbb 1936-ban (már 67 éve!) a legendás Fred Perry révén örülhetett Nagy-Britannia – azóta nem nyertek a britek.
Maud Watson 1884-ben a hölgyek közül elsőként diadalmaskodott, a hőskor két legeredményesebbje két hazai versenyző: Hylliard és Dod (a legfiatalabb bajnok a maga 15 évével), egyaránt öt-öt győzelemmel. 1919-ben a legendás Suzanne Lenglen (a Roland Garroson stadion viseli a nevét) szakította meg a brit hegemóniát. A két világháború alatt (1914 és 1918, illetve 1940 és 1945 között) nem rendezték meg az angol bajnokságot.
A világtenisz temérdek nagyságának sikerült a szent gyepen győznie – ma is ez a legnagyobb dicsőség, amely teniszezőt érhet. Rod Laver négyszer, a svéd teniszkirály, Björn Borg zsinórban ötször nyert, de magasba emelhette a díszes trófeát John McEnroe, Jimmy Connors, Boris Becker (1985-ben az első nem kiemeltként, amúgy pedig legfiatalabb győztesként, nem egészen 18 évesen), Stefan Edberg, Andre Agassi és Pete Sampras is.
Wimbledonra – sokkal inkább, mint a másik három Grand Slam-tornára – a nőknél is jellemzőek a nagy nyerőszériák. A csúcstartó hatos sorozatával az egykor csehszlovák, ma amerikai Martina Navratilova, aki összesen kilencszer nyert egyest, hétszer párost és háromszor vegyes párost – ez utóbbit Stark oldalán még 1995-ben is. Nagy visszatérőként 2000 óta ismét ott van a rajtnál.
A közelmúlt kétségtelenül legnagyobbja a még három éve is Roland Garros-győztes, azóta visszavonuló Steffi Graf, aki hétszer lett első egyesben, és éppen Wimbledonban aratta egyetlen páros diadalát a Grand Slameken – Gabriela Sabatini oldalán.
Első ízben 1968-ban fizettek pénzdíjat a legjobbaknak – összesen 26 150 angol fontot. Ahhoz képest, hogy ma 9 373 990 font ugyanez az összeg…
És a magyarok? Ragyogó pályafutására 1985-ös, wimbledoni győzelmével tette fel a koronát a Taróczy Balázs, Heinz Günthardt kettős, hölgyeinknek azonban kevés babér termett London zöld füvén, legutóbb az akkor fénykorát élő Temesvári Andrea révén érték el a negyedik fordulót – 1984-ben. Mandula Petrának – dacára annak, hogy a fű nem éppen a kedvenc borítása – tán éppen 2003-ban sikerül a londoni áttörés.