Noszály Sándor még repült is

Azután, hogy szabadkártyával indulhatott a viadalon, nem beszélve arról az előnyről, amit az összes versenytársa élvezhetett – mint kiderült: csak volna. Az 1994-es torna óta először ob-t nyerő veterán vasasos az életkora miatt eleve hátrányba került, ráadásul újabban edzéseket irányít, két hónapja pedig megszületett első gyermeke, szóval, kisebb dolga is nagyobb volt annál, mint hogy kőkemény tréningekkel készüljön fel a budaörsi seregszemlére.
De csak belevágott.
Fegyelmezett (bár ez az ő esetében relatív…) és szemlátomást felszabadult játékkal nyerte meg a meccseket, túljutva Bozsik Attilán, Nagy Zoltánon (igaz, ő sérült volt, fel is adta a küzdelmet), Szépvölgyi Tamáson, a második kiemelt Fonó Lászlón, a döntőben meg az elsőként jegyzett Jaross Gáboron. Utóbbi kettő válogatottunk tagja, ehhez képest a 31 esztendős Noszály csupán egy szettet veszített az említett két ifjú ellen – azt is a fináléban, meglehet, csak menetrend szerint érkező kirohanása miatt –, avagy nem véletlenül vetődött föl annak lehetősége, hogy jövőre Taróczy Balázs is elindul a bajnokságon…
No, de nézzük, mi is törént a címmérkőzésen, amely az egyformán szettveszteség nélkül álló Noszály és Jaross jóvoltából sokáig emlékezetes marad a szurkolók számára, már csak a győztes kiléte miatt is.
Bár az első két játszma folyamán fokozatosan mélyült az éjjel esővel átitatott, ennek következményeként néhol homokozóra emlékeztető pálya talaja, megtréfálva mindkét harcost (Jaross egyik szervája után a labda úgy pattant, hogy méterekkel Sasa feje fölött írta le az ívet), egy szavunk sem lehetett a játékra: túl azon, hogy mindkét teniszező kitüntetett figyelmet fordított az adogatójátékaira (21 gém zsinórban brék nélkül!), csodaszép megoldásokat láthattunk, emitt Noszály rövidített röptéből (nem mellékesen a levegőben repülve, Becker-mércével is ötös), átellenben meg Jaross ütött szédítő fonákkereszteket (alighanem csukott szemmel is tudja), méltóképp lezárva az első két óra eseménysorát.
Miután ugyanis Noszály 7:6, 4:3-nál kihagyta a kihagyhatatlant, és 4:4-nél először elbukta a szerváját, következésképp Jarossnak ajándékozva a második szettet (saját bevallása szerint karácsonyra), kicsúszott a talaj a lába alól, sorozatos önmarcangolásai idegileg kimerítették, zutty. Fittnek tűnő, és a sorsdöntő pillanatokra azonnal fölpörgő ellenfele rögvest brékelőnyre tett szert, sokak szerint eldőlni látszott a küzdelem – ám ekkor nem várt fordulat következett: Jaross elfáradt. Annyira, hogy a kaotikus szettnyitány után (2:2, négy brékkel) már nem tudott méltó ellenfele lenni a hihetetlenül küzdő, a megpróbáltatások lenyomataként leginkább egy szamurájharcosra emlékeztető Noszálynak, aki csaknem háromórányi tenisz után 7:6, 4:6, 6:2-re győzött.
"Rendkívül örülök Sanyi sikerének, de hadd tegyem hozzá, boldogabb lettem volna, ha valamelyik fiatal legyőzi őt. Remélem, egy év alatt úgy megformálja tanítványait, hogy jövőre ők nyerjenek” – mondta a díjátadásnál Taróczy Balázs, Davis-kupa-válogatottunk kapitánya.
Mosolygott. Pedig komolyan beszélt.
A nőknél már délelőtt bajnokot, méghozzá új bajnokot avattak: Fodor Zsuzsát. A Vasas húszéves játékosa voltaképpen nagy erőfeszítések nélkül nyerte meg a döntőt, vetélytársa, a tavaly Pócza Barbara mögött második Stadler Ildikó ugyanis nem hozta legjobbját, de úgy is fogalmazhatnánk: ezúttal kifejezetten sok hibával teniszezett. Továbbá későn realizálódott benne, hogy a túloldalról minden labda visszajön (a pazar nyesések alkalmával némelyik inkább visszagurul), ami nincs kellő erővel a vonal közelébe suhintva, halmozott "büntetésként” pedig túl sokat foglalkozott a lelátóról beszűrődő, számára nem feltétlenül biztatással felérő szavakkal. Igaz, Fodor sem találta mindig a ritmust, elvégre egy pontra volt az 5:1-től az addig már ütőt dobáló, labdát csapkodó ellenfelével szemben – Stadler rá is érzett a lehetőségre, és azonnal szorossá tette a mérkőzést. Igaz, ekkor még nem is sejtettük, hogy utoljára.
Bónuszként Fodor párosban is begyűjtötte a bajnoki címet – klubtársa, Molnár Eszter hathatós segítségével –, felidézve Németh Virág két évvel ezelőtti tarolását. Noszálynak ugyanez nem jött össze (Balázs György betegsége miatt visszaléptek párosban), ellenben Jaross némiképp megédesítette napját, minthogy a másik vasasos, Hultai Gergely oldalán a duók között az első helyen végzett.
Vagyis a bevezetőben leírtakon kívül is volt tanulsága a napos-szeles-esős budaörsi egy hétnek: momentán az angyalföldiek a legjobbak kis hazánkban.

Siemens magyar bajnokság, Budaörs, Terrapark (2 millió forint, salak)

Férfi egyes
Döntő: Noszály (Vasas)–Jaross (Vasas, 1. kiemelt) 7:6, 4:6, 6:2

Női egyes
Döntő: Fodor (Vasas, 2.)–Stadler (Forest-ZTE, 3.) 7:5, 6:3

Férfi páros
Döntő: Hultai, Jaross (Vasas, 2.)–Böröczky, György (LRI-Malév, Hód TC) 6:4, 6:1

Női páros
Döntő: Fodor, Molnár (Vasas, 1.)–Marosfalvi, Rédecsi (Smash TC, Mátra SE) 6:0, 6:4