Túlerőben a spanyol had

Igaz, Venus játéka eddig sem volt az igazi, meg aztán kisebb sérülésre panaszkodott – a hasizma fáj –, ettől függetlenül illett volna továbbjutnia a nyolcaddöntőből Vera Zvonarjeva ellenében.
Igen ám, de a 18 éves orosz leány cseppet sem illetődött meg, tényleg úgy tűnt, mintha nem volnának idegei. Miután értékesítette a meccslabdát, örömtánc helyett ökölbe szorította a kezét, elmosolyodott, de semmi több, ráadásul olyan tenisszel verte meg jóval esélyesebb ellenfelét, amilyenre kevesen képesek Williamsékkel szemben: végig fegyelmezetten, biztosan ütve a labdát.
Zvonarjeva amúgy is furcsa teremtés, testtartása egyáltalán nem emlékeztet vérbeli sportolóéra (már "görbül” a háta), hangosan trappol futás közben, mégis odaér a labdákhoz, többnyire kényelmesen, de hogy jó teniszező lesz belőle, az nem kérdés. Tavaly a 371. helyen állt a világranglistán, jelenleg már a legjobb 20 kapuját döngeti, és az ötödik felnőtt Grand Slam-tornáján máris a nyolc közé jutott – az első amúgy a tavalyi Roland Garros volt számára, akkor "csak” a nyolcaddöntőig menetelt –, arról nem is beszélve, hogy az utóbbi 16 mérkőzéséből 14-et megnyert.
És még nincs vége a hadműveletnek, legalábbis szerinte, kedden ugyanis mindenképpen le akarja győzni honfitársát, a Capriatit óriási csatában megverő, 20 esztendős Nagyezsda Petrovát. Érdekes találkozó lesz, mert Zvonarjeva elsősorban hátulról játszik, míg Petrova elő- szeretettel rohamozza a hálót (17 pont/25 kísérlet Capriati ellen), és tiszta erőből üt – akárcsak a többi feltörekvő orosz, Szvetlana Kuznyecova, Marija Sarapova, Dinara Szafina vagy Jelena Bovina. "Gyerekkorunk óta rivalizálunk egymással, el lehet képzelni, most mi zajlik közöttünk… De úgy gondolom, ez így van rendjén, hiszen mindannyian a legjobbak akarunk lenni” – közölte Petrova. Avagy nem véletlen, hogy egyre többet beszélnek az oroszok előretöréséről, arról, hogy a női mezőnyben relatíve új játékstílust teremtve néhány éven belül átveszik a hatalmat.
Persze, nem csupán a hölgyeknél akad új arc, itt van például Martin Verkerk, aki szép csendben besétált a férfi egyes negyeddöntőjébe, méghozzá ellenállhatatlan tenisszel. Különösen Rainer Schüttler ellen volt elemében, a német "robotot” három sima szettben elintézte, ütött többek között 22 ászt (az utolsó gémben hármat – salakon…), no meg egy vagon fonákegyenest.
"Tizennyolc évesen eldöntöttem, nem viszem túlzásba a teniszt, néha edzek egy keveset, mert a legjobb százba jutáshoz annyi is elegendő. Ez sikerült is, viszont más ember lett belőlem. Éhezem a sikerre, ráadásul szeretek dolgozni, holott világ- életemben lusta voltam. Úgy érzem, most kezdődik csak a pályafutásom” – magyarázta a világranglista 46. helyén tanyázó, még mindig csupán 24 esztendős holland fiatalember, hozzátéve persze, hogy Carlos Moyá reszkethet a negyeddöntőben.
Rövid esőszünet után elkezdődött a Grand Slam-torna második hete is, amelynek első napján újabb egykori párizsi bajnok intett búcsút: Gustavo Kuerten. A brazil zsenit az előző fordulóban a világelső Lleyton Hewittot 0:2-ről legyőző Tommy Robredo ejtette ki, és még csak azt sem mondhatjuk, hogy szédületes tenisszel. Egyszerűen jobb kondiban volt, jobban adogatott, és az alapütései is jobban "ültek”, miközben Guga hullafáradt játékos benyomását keltette – már az első ponttól kezdve óbégatott, ami azért nem jellemző rá.
A spanyolok számára egyébként is pazar nap volt a hétfői, a felső ági nyolcaddöntőből Robredón kívül Juan Carlos Ferrero és Albert Costa is továbblépett, utóbbi ráadásul három játszmában. Avagy éppen időben kezd magára találni a címvédő, három ötszettessel a lábában viszonylag vidáman szórakozott a franciák számára az egyik utolsó reménysugarat jelentő Arnaud Clément-nal, aki egyébként csak saját magát okolhatja, hogy nem húzta tovább: 12 brékpontot puskázott el, ebből egy játszmalabda volt.
Az elődöntőig minden évben eljutó, tavaly már döntős Ferrero elképesztő salaktenisszel döntötte romlásba szerencsétlen Félix Mantillát, miközben Fernando González gyakorlatilag szétlőtte Jarkko Nieminen térfelét, csak az első szettben 17-szer ütött olyat (összességében meg 38-szor), amihez hozzá sem tudott szagolni a balkezes finn. A dél-amerikai izomember a hetedik chilei, aki negyeddöntőbe jutott Grand Slam-tornán (ez az US Openen is sikerült már neki), viszont csak egyikük, jelesül Marcelo Ríos tudott onnan is továbblépni. Gonzálezre most Ferrero vár, ő márpedig nem tűnik könynyű ellenfélnek, arról nem is beszélve, hogy a spanyol ég a vágytól, hogy rendezze a számlát, az 1998-as Roland Garros juniordöntőjében ugyanis González győzött.
Végül, de nem utolsósorban Guillermo Coriáról: a Sávolt Attilát is legyőző, 1999-ben juniorbajnok teniszező lesz Andre Agassi ellenfele a negyeddöntőben, azaz a versenyben maradtak legfiatalabbika és legidősebbje feszülhet majd egymásnak. Agassi számára mindenképpen jó hír, hogy Mariano Zabaleta szédületes mérkőzésen két napig nyúzta Coriát (vasárnap este sötétedés miatt 6:4, 7:6, 5:7-nél félbeszakadt a két argentin nyolcaddöntője), elképzelhető tehát, hogy néhány ütésre nem fog időben odaérni a kis dél-amerikai.
Ha viszont igen, nos, akkor Agassi felkötheti, amit fel kell.

Mandula Petrának párosban sem sikerült

Miután egyesben megnyerhető mecscsen bukott el a Chanda Rubin elleni nyolcaddöntőben, párosban próbálkozott a negyeddöntőbe jutással Mandula Petra: nos, az osztrák Patricia Wartuschsal induló, és vele tavaly a legjobb nyolcig menetelő magyar teniszező ebben a műfajban is elvérzett, méghozzá csúnyán, a centerpályán rendezett összecsapáson ugyanis 6:2, 6:2-re nyert az ellenfél, a Nathalie Déchy, Émilie Loit francia kettős. Mandula még mindig javíthat, minthogy vegyes párosban is a negyeddöntőbe kerülésért indulhat harcba. Jó hír viszont, hogy az egyesben vasárnap két szettben továbbjutó Balázs György párosban is győzelemmel mutatkozott be a junioroknál.
Visszatérve a női pároshoz, Martina Navratilova és társa, Kuznyecova kiesett, így a legendás amerikai teniszező számára véget ért az idei Roland Garros.