Póth Japánban javítana

Pedig eredetileg szó sem volt ezekről a versenyekről, ám miután hárman is visszaléptek az orosz és a japán viadaltól – többek között napjaink egyik legna-gyobb klasszisa, a világ- és Európa-bajnok Irina Szluckaja –, a magyar korcsolyázónő előlépett a tartaléksorból. Az első beugró egy hatodik helyet hozott, ám Gurgen Vardanjan tanítványa reméli, a távol-keleti fellépés még jobban sikerül.
– Kifejezetten várom az utazást, egyre jobban élvezem a versenyzést – mondta Póth Diána.
– Az sem zavarja, hogy csak az utolsó pillanatban tudta meg, hogy szerepelhet?
– Nem. A moszkvai út előtt az aggasztott leginkább, megkapom-e olyan gyorsan a vízumot, ugyanis szombaton szóltak, és szerdán már repülőre is kellett ülnöm. Szerencsére minden simán ment. Most pedig ki sem csomagoltam, mert jön a japán verseny. De ez sem zavar, ugyanis az izraeli és a bécsi versenyem között is csak négy napom volt.
– Ez a helyezésén egyáltalán nem látszott, hiszen az előbbin első, az utóbbin második lett.
– Nagyon jól indult számomra ez a szezon, az első négy versenyemen szinte hibátlanul futottam le a programjaimat. Nem úgy a hét végi Grand Prix-fordulón, ahol két óriásit estem a rövidemben. Még jó, hogy a kűr már jobban ment, hat triplát ugrottam, és a tripla toe-loop–tripla toe-loop kombináció is megvolt.
– Az új pontozási rendszerrel megbarátkozott?
– Nekem bejön, mert nemcsak az ugrásokat veszi figyelembe, hanem minden elemet.
– A moszkvai gálára meghívták?
– Sajnos, csak az első öt kapott meghívást. Talán majd most…
– Készült külön gálaszáma?
– Nem, de az legyen a legnagyobb problémám, hogy ki kelljen találnom valamit.
– Japánban járt már korábban?
– Ez lesz az első alkalom, ami még izgalmasabbá teszi az utat.
– S mi a helyzet a februári budapesti Európa-bajnoksággal, foglalkoztatja már valamennyire?
– Mindenképpen ott leszek, de hogy a jégen, vagy csak a tribünön, az majd a válogatók után dől el.
– Hogy látja az esélyeit?
– Nagy csata lesz, hiszen Dorofejev Tamarával és Pavuk Viktóriával küzdünk egyetlen helyért, de azért optimista vagyok.
– A közelmúltban egy férfimagazin szavazásán a negyedik legszebb sportolónőnek választották. Mit szólt hozzá?
– Az elején érdekes játéknak találtam, de a végeredmény már nem érdekelt különösebben.
– Netán elvette a kedvét, hogy lecsúszott a dobogóról?
– Az vette el a kedvem, hogy kiderült, egy telefonszámról bármennyi szavazatot le lehetett adni. Ezek után már egyáltalán nem tartottam reálisnak az egészet. De hagyjuk is ezt a témát. Akik szimpatikusnak találnak, inkább azért szorítsanak, hogy Asaikavában felférjek a dobogóra.