A Féreg végre hivatalosan is halhatatlan lett

A húsz évnyi profi karrier után, 2006-ban ötszörös bajnokként, és minden idők egyik legjobb védekező játékosaként visszavonuló kosarast csütörtökön este iktatták be a Hírességek Csarnokába.

Dennis Rodman 1961-ben született (bizony, 50 éves...) a New Jersey állambeli Trentonban, de már Dallas egyik külvárosában nőtt fel. Méghozzá két nővére, Debra és Kim árnyékában, akik már középiskolásként bekerültek az ország legjobbjaiból álló év végi csapatba (All-American). A gimiben még csak 168 centis Dennist ugyan bevették a kosárlabdacsapatba, de miután nem csak jóval kisebb, hanem gyengébb is volt a többieknél („Még egy tempót sem tud dobni" – mondta róla akkori edzője), még a legjobb esetben is csak a kispadot melegíthette, ha egyáltalán nevezték egy-egy meccsre. A középiskola után a Fort Worth-i repülőtéren dolgozott éjszakai műszakban, azonban egyik évről a másikra hirtelen rengeteget nőtt, és úgy gondolta, megér még egy próbát a kosaras karrier.

Fel is vették a Cooke County Főiskolára, ahol első idényében 17,6 pont és 13,3 lepattanó volt az átlaga – azonban gyenge tanulmányi eredményei miatt kicsapták a főiskoláról. Ekkor került a nemzeti sportiskolai szövetség (NAIA) égisze alatt működő a Southeastern Oklahoma State Universityre, ahol háromszor is All-American lett, és három idény során 25,7 pontot és 15,7 lepattanót átlagolt. 1986 nyarán pedig az NBA nyári táborában a legértékesebb játékosnak választották, amivel felkeltette a Detroit Pistons (a kor egyik legjobb csapata) figyelmét. Olyannyira, hogy Chuck Daly edző a draft második körének 3. választottjaként le is csapott rá.

Így került lett teljes a mások mellett Isiah Thomas és Joe Dumars által erősített „Rossz fiúk" csapata, ahol Rodman egyelőre csak a padon kapott helyet, de egyre több lehetőséghez jutott, ahogy a csapat is egyre jobb lett: 1987-ben még a keleti konferencia döntőjében (a Boston Ceeltics ellen), a következő idényben viszont már a nagydöntőben a (a Los Angeles Lakers ellen) maradt alul. 1989-ben viszont sima 4–0-val intézték el a Lakerst a nagydöntőben. Hogy a következő idényben a Portland Trailblazers legyőzésével megvédjék címüket.

Hősünk 1993-ig maradt Motor Cityben, majd két évre a San Antonio Spurs csapatához igazolt, itt azonban két csalódást keltő playoff szereplés jutott csak neki. Így aztán az 1995–1996-os szezont már az egyébként is bombaerős Chicago Bullsban kezdte, ahol Michael Jordan, Scottie Pippen, Toni Kukoc vagy éppen Steve Kerr társaként sorozatban három bajnoki címet nyert.

Eztán még lehúzott egy-egy többé-kevésbé feledhető idényt a Lakersben és a Dallas Mavericksben, majd szép csendben visszavonult.

Dennis Rodman pályafutása során hétszer lett a liga legjobb lepattanózója, és nyolc alkalommal választották be az idény legjobban védekező ötösébe, és olyan rekordok fűződnek a nevéhez, mint az 1996-ban bemutatott bravúr, amikor a döntő két egymást követő meccsén is 11 támadó lepattanót szedett le.

Persze nem csak erről híres: hírhedten összeférhetetlen volt a pályán és azon kívül is. Fejelések (pl. John Stockton kárára), verekedések, rasszista megjegyzések (Larry Birdnek címezve), alkohol és drogproblémák, melegbárok látogatása, miközben olyan nőkkel randizott, mint Madonna, vagy éppen vett feleségül, mint a modell Carmen Electra. Próbálkozott pankrációval, szerepelt a Big Brother sztárokat felvonultató verziójában, és közel tucatnyi mozifilmben.

De, ha már Rodmanról ilyen szépen megemlékeztünk, a tisztesség úgy kívánja, hogy a többi halhatatlant is bemutassuk legalább egy-egy mondattal:

Chris Mullin: az 1992-es barcelonai Dream Team tagja, kiváló hátvéd

Arvydas Sabonis: a Portland Trailblazers, a szovjet és a litván válogatott, olimpiai és világbajnok centere

Artis Gilmore: a 24 ezer pont fölé jutó ABA- és NBA-legenda

Tom „Satch" Sanders: a Bostonnal nyolc bajnoki címet szerző edző

Teresa Edwards: négyszeres olimpiai bajnok

Tex Winter: a Chicago Bulls és a Los Angeles Lakers támadójátékát Phil Jackson segítőjeként ellenállhatatlanná reformáló edző

Herb Magee és Tara VanDerveer: az egyetemi sportban kiemelkedőt alkotó trénerek

Posztumusz Reece „Goose" Tatum, a Harlem Globetrotters egykori kiválósága is a sportág kiválasztott hatalmasságai közé került.