WIMBLEDON, 1. FORDULÓ (2010. június 22–24.) |
Isner (amerikai, 23.)–Mahut (francia) 6:4, 3:6, 6:7, 7:6, 70:68 |
A tenisztörténelem leghosszabb mérkőzése. A tavalyi Angol nemzetközi teniszverseny nyitó fordulójában megrendezésre kerülő Isner–Mahut találkozót kétszer kellett elhalasztani sötétedés miatt. A 11 óra 5 perces játékidő, a 8 óra 11 perces 5. szett, a döntő játszmában lévő 138 játék, az egész mérkőzés alatti 183 gém, az egy nap alatt lejátszott 118, és annak 7 óra 6 perce mind új rekordot jelent.
ROLAND GARROS, 1. FORDULÓ (2004. május 25.) |
Santoro (francia)–Clément (francia, 32.) 6:4, 6:3, 6:7, 3:6, 16:14 |
A korábbi rekordot a Roland Garroson állította fel két hazai játékos. Santoro az első két játszma után már 2:0-ra vezetett, ám Clément előbb rövidítésben szépített, majd ki is egyenlített. Sötétedés miatt ezt a találkozót sem tudták egy nap alatt befejezni, igaz, nem sokon múlott, hogy a későbbi győztes már az első nap során kiessen. 4:5-nél azonban hárította Clément brék-, egyben mérkőzéslabdáját, majd miután egyet még a második nap is kivédett, végül 16:14-re megnyerte az összecsapást.
RICHMOND, 1. FORDULÓ (1984. szeptember 24.) |
Nelson (amerikai)–Hepner (amerikai) 6:4, 7:6 |
A leghosszabb női mérkőzés bármilyen hihetetlen, egy „sima” két nyert szettig tartó 50 ezer dollár összdíjazású amerikai bajnokságon zajlott, ráadásul még csak nem is háromjátszmás találkozón. Azonban a Vicky Nelson–Jean Hepner összecsapás nem volt mindennapi. A világranglista 93. és 172. helyezett találkozóján került sor a leghosszabb játékra, amely során 643-szor ütötték a játékosok a másik térfelére a labdát, és 29 perces játék után nyert végül Nelson.
DAVIS-KUPA, NEGYEDDÖNTŐ (1982) |
McEnroe (amerikai)–Mats Wilander (svéd) 9:7, 6:2, 15:17, 3:6, 8:6 |
Az óriási mérkőzésen McEnroe hiába vezetett két szettet követően már 2:0-ra, a svéd innen még felállt, mielőtt az amerikai végül a döntő játszmában behúzta a mérkőzést. Az Egyesült Államok végül 3:2-re legyőzte Svédországot, majd a sikert követően lelépték Ausztráliát (5:0), majd a döntőben Franciaország sem tudta megállítani McEnroékat (4:1).
US OPEN, ELŐDÖNTŐ (1992. szeptember 21.) |
Edberg (svéd)–Chang (amerikai) 6:7, 7:5, 7:6, 5:7, 6:4 |
Edberg révén a svédek azért törtek még borsot az amerikaiak orra alá, miután egy ötszettes találkozón legyőzte az ekkor már amerikaivá váló Ivan Lendlt a negyeddöntőben, az US Open történetének leghosszabb mérkőzésén az elődöntőben szetthátrányból fordítva Michael Changot is megverte, majd a fináléban Pete Sampras ellen is diadalmaskodott, és megvédte korábbi címét.
AUSTRALIAN OPEN, ELŐDÖNTŐ (2009. január 30.) |
Nadal (spanyol, 1.)–Verdasco (spanyol, 14.) 6:7, 6:4, 7:6, 6:7, 6:4 |
A világelső Rafael Nadal alaposan vártakkal ellentétben nagyon megizzadt honfitársa, Fernando Verdascóval szemben az Australian Open 2009-es elődöntőjében, ám végül utóbbi 5:4-nél, bréklabdánál kettőshibát ütött, így búcsúzni kényszerült a további küzdelmektől. Nadal meg ha már arra járt, a döntőben Roger Federert is legyőzte egy ötszettes találkozón.
WIMBLEDON, DÖNTŐ (2008. július 6.) |
Nadal (spanyol, 2.)–Federer (svájci, 1.) 6:4, 6:4, 6:7, 6:7, 9:7 |
Igazából itt változott meg valami a spanyol életében. Eddig verhetetlen volt a Roland Garroson, de a salakot leszámítva Grand Slam-tornán nem nyert. A két esőszünettel tarkított közel ötórás találkozón Nadal két 6:4-es szettel elhúzott, ám az egyre javuló Federer két rövidítéses játszma után egyenlíteni tudott, és lélektani fölénybe került. A spanyol azonban nem roppant össze, és végül 9:7-tel behúzta a döntő szettet. Nadal egyedüliként két fő torna leghosszabb mérkőzésén is részt vett, sőt mindkettőt meg is nyerte – nem rossz teljesítmény. (A Federer–Roddick találkozó több játékot hozott (77–62), de „csak” 4 óra 16 percig tartott).
AUSTRALIAN OPEN, NYOLCADDÖNTŐ (2011. január 23.) |
Schiavone (olasz, 6.)–Kuznyecova (orosz, 23.) 6:4, 1:6, 16:14 |
Cikkünk apropója. A mai napon a hatodik helyen kiemelt Francesca Schiavone hatalmas csatában, pontosan három órán át tartó döntő játszmában győzött a 23. helyen rangsorolt orosz Szvetlana Kuznyecova ellen az Australian Open nyolcaddöntőjében. Az olasz sportoló hat meccslabdát hárított a drámai küzdelmet hozó összecsapáson.
ROLAND GARROS, NEGYEDDÖNTŐ (1993. június 6.) |
M. J. Fernández (amerikai, 5.)–Sabatini (argentin, 3.) 1:6, 7:6, 10:8 |
A leghosszabb női Roland Garros-mérkőzésen a valamivel esélyesebbnek számító argentin Gabriela Sabatini nagyon könnyedén, 6:1-gyel húzta be az első játszmát, azon két nagyon szoros, végletekig kiélezett szett során az amerikai Mary Joe Fernández végül fordítani tudott, és bejutott a négy közé. Ott a spanyol Arantxa Sánchez Vicarión könnyebben jutott túl (6:2, 6:2), sőt még a Steffi Graf elleni fináléban is behúzta a nyitó játszmát, ám az egy nappal később ismét világelsővé avanzsáló német végül túl nagy falatot jelentett számára.
WIMBLEDON, DÖNTŐ (2005. július 3.) |
V Williams (amerikai, 14.)–Davenport (amerikai, 1.) 4:6, 7:6, 9:7 |
Wimbledoni női döntők rekordját tartó összecsapáson a világranglista vezető Davenport hiába kezdett jobban, az elődöntőben az orosz Marija Sarapovát (7:6, 6:1) elintéző Venus Williams előbb egy rövidítéses szettben egyenlített, majd 9:7-es döntő játszma után megszerezte harmadik Angol nemzetközi teniszsikerét.
További könnyedebb lélegzetvételű anyagokat olvashat a Sportszelepen!