Balzsay: Amikor Sartison padlóra került, iszonyúan boldog voltam

– Ha szakaszokra osztja a meccset, hogyan látta az összecsapást?
– Az első két menetet megnyertem, ebben biztos is voltam. A harmadiktól feljött Sartison, jól védekezett, dinamikus volt. Én meg mintha néha nem éreztem volna a ritmust.

– Egy-egy sikeres ütését nem követték kombinációk. Mi volt az oka?
– Ismétlem, Sartison jól védekezett, egy-egy bekapott ütés után továbbsiklott, nem tudtam többször ráverni. Lehetett volna azért erőltetni, de nem akartam a találkozó végére elfogyni, ezért úgy döntöttem, nyomás alatt tartom, de nem kapkodok.

– Kívülről úgy látszott, fizikailag ön az erősebb. Belülről is úgy vélte?
– Nem szeretnék nagyképűnek tűnni, de úgy éreztem. Többször meg is nyugtattam magam, hogy nagyon szoros a meccs, de a kondim dönt majd.

– Ön is említi, hogy nagyon szoros volt a meccs, ha le kell pontozni, lehet, hogy döntetlenre adták volna?
– Ezen a ringben nem gondolkodik az ember. Inkább valami azt súgta, hogy a nagyon kiegyenlített menetek közül Sartison olyanokat is elvitt, amelyeket nem nyert meg. Sőt volt olyan is, amelyben tisztán én voltam a jobb, mégsem nekem adták. Mintha ő lett volna a világbajnok, pedig általában a címvédőt védik. Ez persze nem jelenti azt, hogy pontozói támogatásra számítottam volna, csak a bokszban ez az általános gyakorlat.

– Mikor érezte, hogy megvédi a címét?
– Érdekes kérdés, mert az erőnlétem miatt végig bennem volt, hogy nyernem kell. Bár a menetek elején Sartison jól bokszolt, a menetek végére elfáradt – aztán mindig frissen pattant ki a szorítósarokból. A tizenegyedikben éreztem, hogy kijön az erőnléti fölényem.

– Végül az utolsó felvonásra maradt a döntés.
– Jobb horoggal fülön vágtam, s amikor padlóra került, iszonyúan boldog voltam. Ám tudtam, hogy fel fog állni, s azt is, hogy nem szabad rámennem, mert a megsebzett ellenfél kiszámíthatatlan. Az is belém villant, hogy ha végigmegy a menet, két pont különbséggel nekem kell, hogy adják. Mindeközben kerestem a lehetőséget, s amikor láttam, hogy egy-két ütésemre nem tud válaszolni, már tudtam, hogy kész van.

– Nyilván tanulmányozta ellenfele előéletét. Bevillant, hogy Sartison kétezer-nyolcban Mikkel Kessler ellen hasonló módon vesztett a tizenkettedik menetben?
– Igen, a legvégén eszembe jutott!