Napról napra a karlsruhei összecsapásig (január 8.)

"Magamhoz képest elégedett vagyok az eddig elvégzett munkával, de az embernek mindig vannak vélt vagy valós hibái, amelyeken javítani szeretne. Csütörtökön tíz menetet kesztyűztem, jól bírtam, beosztottam az erőmet, azt csináltam, amit Fritz várt tőlem, illetve én vártam magamtól. Most már csak az kell, hogy tizenhetedikén is így menjen a bunyó.A kesztyűzést Amrane-nal kezdtem, négy meneten keresztül űzött, a végére azonban szépen kipukkadt. Én beosztottam az erőmet, levédekeztem a támadásait, szurkáltam, a negyedikben pedig rendesen püföltem. Azért az igaz, hogy a francia iramát tizenkét meneten keresztül nem lehet bírni…Utána jött a dán srác, de bármit is próbált, nem hagytam, hogy végrehajtsa. Sokkal többet ütött, mint én, de kevesebbet talált. Amíg mondjuk ötször-hatszor megveregette a kesztyűmet, én csak egyet ütöttem, de az pontos volt. Csak akkor indítottam, ha úgy éreztem, helye van ennek az ütésnek. Ez azonban csak edzés volt, a meccsen minden bizonnyal több félrevezető ütés lesz, lehet, hogy majd direkt a kesztyűjét célzom, csak azért, hogy a következő pofont még jobban meghúzhassam."Erdei Zsolt