A harmadik fordulóra már csak 6 olyan csapat maradt az NFL-ben, akik hibátlanul nyitották a szezont. Ez a szám legalább kettővel csökkenni fog hétfőre, hiszen két olyan mérkőzést is rendeznek hétvégén, ahol eddig veretlen csapatok találkoznak egymással. Ilyen a mi találkozónk is. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ha a Falconsnak a hétfő esti Denver elleni slágermeccs volt az első igazi erőpróba, akkor a hazaiaknak az Atlanta lesz az első komolyabb ellenfele az idei szezonban.

Eddig két nyeretlen csapaton kerekedtek felül, ez annyira nem nagy fegyvertény. Mi sem igazolja ezt jobban, mint egyelőre a hazai nézők bizonytalansága a csapattal kapcsolatban. Legalábbis a Tennessee ellen nem igazán fogytak a jegyek a Qualcomm Stadium jegypénztárainál. A Chargers nekem kezd kicsit olyan lenni, mint a Dallas: majd jövőre, de egyelőre úgy tűnik, hogy Norv Turnerék éve talán valóban elérkezett. Egy győzelem Mike Smith fiai felett hatalmas előrelépést jelentene, nem csak az üres székek feltöltése, de a Denvertől való elszakadás tekintetében is. Visszatérhet, vagyis inkább végre játszhat majd Ryan Mathews, aki profi pályafutása alatt több időt töltött idáig az orvosi szobában, mint a zöld füvön. A harmadik éves futó tehetsége kétségtelen, szervezetének kéne valahogy megbarátkoznia a futballban elég gyakran előforduló ütközésekkel. Tavaly, amikor ez sikerült neki, akkor 1000 yard felé jutott és Pro Bowlra is mehetett. Mindenképpen érdemes lesz figyelni arra, hogy Sean Weatherspoon és Stephen Nicholas hogyan tudják majd megfogni a fürge futót. Nagyobb gond lehet Jared Gaither vakoldali tackle hiánya. Helyén Michael Harris fog farkasszemet nézni John Abrahammel, aki még így 13. szezonjában is félelmetes veszélyt jelent az irányítókra. Ha Philip Rivers nyomás alatt lesz, akkor nem fog ficánkolni, de láthattuk a Broncos ellen is, hogy akkor sincsen baj Atlantában, ha a játékszer a levegőben van. Gondolok itt elsősorban a Manningtől ellopott három labdára. William Moore most is főszereplő lehet, akárcsak Asante Samuel. Rájuk az egyre inkább fogyatkozó atlantai másodvonalban hatalmas szükség van, főleg Malcolm Floyd, Robert Meachem és Antonio Gates szintű játékosok ellen.

A Sólymok 2004 óta először indíthatnák az idényt 3–0-val, a Denver elleni siker pedig lélektanilag rengeteget lendíthet a csapaton. 4 évvel ezelőtt Michael Turner szinte egymaga verte meg egykori kenyéradóját, 2012-ben erre azonban vajmi kevés esély van. Nem igazán hatékony ez idáig a Falcons futójátéka, a liga egyik legjobb front sevenje ellen pedig nem látok rá sok esélyt, hogy jelentősen javuljon Turner 30-40 yard/meccs körüli száma. Elég csak annyit mondanom, hogy múlt héten Takeo Spikesék 17 futott yardon tartották Chris Johnsont. Mi lesz itt Turnerrel, aki hétfő éjjel még a rendőrök elől sem volt képes elfutni? Persze a vendégeket sem kell félteni, a Matt Ryan vezette légi offenzíva parádésnak nevezhető 2 meccs alapján, Julio Jones és Roddy White pedig a kaliforniai hőségben sem fognak lelassulni. Láthattuk, hogy Harry Douglas és Tony Gonzalez is rendre megbízható célpontként jelennek meg a pályán. Kulcsfontosságú lesz, hogy Quentin Jammer és Antoine Cason mennyire tudják tartani a lépést velük.

Érdemes lesz tehát bekapcsolódni a veretlenek interkonferenciális csörtéjébe. Akik szeretik a látványos támadójátékokat és a sok pontot, azoknak pedig gyakorlatilag kötelező program.

Igazi vérre menő rangadóra van kilátás vasárnap este Denverben, ahol két, az AFC trónjáért küzdő alakulat csap össze; a 2–0-s mérleggel álló Houston Texans lesz az 1–1-es mutatóval rendelkező Denver Broncos vendége. Peyton Manning számára ismerős lesz az ellenfél, hiszen az Indianapolis Colts irányítójaként szezononként kétszer is összefutott a texasi együttessel – amelynek eddig túl sok sikerélmény nem adatott meg az irányítóklasszis ellen.

A vendégeknek ez lesz az első igazi erőpróbája, hiszen eddig két, gyengécskének tűnő csapatot tanítottak móresre a Miami és a Jacksonville személyében, most azonban egy jóval acélosabb gárda lesz az ellenfelük, idegenben. Ráadásul egy igen motivált Broncosra készülhetnek Matt Schaubék, hiszem Manningék betlit mutattak be az ország nyilvánosság előtt hétfő este, amikor is a Falcons ellen követtek el mindent, hogy kikapjanak. Ezt sikerült is véghezvinni, így most égetően szüksége van a Denvernek a győzelemre, mert a Chargers úgy tűnik magára talált és olyan formát mutat, ami aggodalommal töltheti el a Broncos szurkolóit.

Manning három interceptiont dobott Atlantában, azonban úgy gondolom nem ez lesz rá a jellemző a szezon során, hanem a Steelers elleni diadal alkalmával nyújtott játék. Ehhez társulhat McGahee futójátéka, a védelem pedig tartja a tőle elvárt és eddig hozott szintet, akkor bitang nehéz dolga lesz a Texansnak. Persze nem szabad leírni a vendégeket, hogyan is tehetnénk, amikor impozáns játékkal verték félholtra Jaguarst, egy héttel korábban pedig a Dolphinst.

Akár passzjátékról, futójátékról legyen is szó, a labda mindkét oldalán klasszisok várják, hogy szerepet kapjanak, talán kijelenthető, hogy a liga legkiegyensúlyozottabb csapata a houstoni. Arian Foster és Ben Tate a földön kergeti őrületbe a védőket, Matt Schaub jókor eleresztett bombái pedig Andre Johnson, Owen Daniels kezében lendolhatnak szinte bármikor. A védelem eddig szinte minden kategóriában vezeti az NFL-t, most egy komoly teszt előtt állnak, ha Manningéket is sikerül kontrollálni, akkor valóban elmondható lesz a védelemről (de gyakorlatilag az egész csapatról), elérkezett az idő, Super Bowl esélyes csapat állt össze az NFL legfiatalabb franchise-ánál.

Mondhatnánk, hogy az Amerikai főcsoport (AFC) tavalyi döntőjének visszavágója, de legyenek illúzióink, az alapszakasz 3. hetében sorra kerülő találkozónak korántsincs ekkora tétje, még akkor sem, ha már mindkét csapat elszenvedte első vereségét az előző körben, s nyilvánvalóan egyik sem szeretne egymás után kétszer kikapni.

A Baltimore támadásban eddig tavalyi önmagát idézi, egy briliáns meccset követően, amikor szurkolók elhiszik, „na igen, ez lehet a Super Bowl-év”, rögtön jön egy kiábrándító vereség, amikor támadásban nem sikerül még csak megközelíteni sem az előző fordulós teljesítményt. Erre volt példa az első heti sziporkázó Bengals-verés, majd a Philadelphia Eagles ellen látott szenvedés, amikor 2 perc volt a győzelmet jelentő mezőnygólra, de négy kísérletből nem sikerült tíz yardot haladni…

A másik oldalon is a támadó szekció teljes impotenciája okozta a bombameglepetést jelentő Arizona Cardinals elleni vereséget. A Hazafiak szeretik a több tight endes felállások, s miután sérülés miatt hetekre kidőlt Aaron Hernandez, teljesen hatástalanná vált az amúgy sokra tartott egység. Nagy kérdés, hogy most miként próbálják meg pótolni a kiváló játékost, elvégre egy hét alatt azért csak jobban fel lehet készülni ilyen szituációra. Például megoldást jelenthet Wes Welker, aki az elmúlt évek parádés teljesítményei után idénre mintha kegyvesztetté vált volna a bostoni alakulatnál, viszont keresve sem lehetne jobb alkalmat találni arra, hogy ismét bizonyítsa rendkívüli képességeit.

Érdemes még megjegyezni, hogy a Hollók védelme ráadásul az elmúlt évekhez képest jóval több yardot enged ellenfeleinek, ugyanakkor rengeteg labdát szereznek. Tehát Tom Bradynek rendkívül figyelnie és vigyáznia kell a labdára, de ha sikerül a tőle megszokott precíz játékot nyújtania, akkor a yardokkal valószínűleg nem lesz baj, mert a Ravens védelme idén agresszív és kockáztatós, labdaszerzésre irányuló stílusával az jár, hogy az ellenfélnek nem okoz gondot a térnyerés, persze mindaddig, amíg egy lilamezes kezében nem landol a labda. Az kijelenthető, a mostani forduló egyik legnagyobb érdeklődéssel várt meccse lesz, s nemcsak a főcsoportdöntő miatt, hanem érdekes kérdés, melyik megcincált nagyvad képes ismét bizonyítani, hogy az AFC egyik legjobbja.

A további mérkőzések összefoglalóját ide kattintva érheti el!