Tottenham 0 : 1 Newcastle - TIM KRUL
Nagyon bejött ez az új sárga mez. Tegnap valami hihetetlen, megmagyarázhatatlan, épp ésszel alig felfogható történt a White Hart Lane-en. Ahhoz már hozzászokott az egyszeri Newcastle szurkoló, hogy a csapatnak semmi nem megy be, az ellenfél pedig bármit csinál, az gól lesz. Na de fordítva? Persze mindenki elfogult a saját kedvenceivel. Ha nyerünk, az mindig megérdemelt, ha kikapunk az mindig igazságtalan, vagy legalábbis inkább tűnik annak, mint egy semleges szurkoló szemszögéből.
Tegnap azonban el kell ismerni, hogy disznó nagy mázlink volt, még akkor is ha nagyon keményen megdolgozott érte mindenki. Az egész védelem előtt le a kalappal. Debuchy és Yanga-M'Biwa hatalmasakat mentett, Williamson amit csak lehetett elfejelte, egyedül talán Santon volt gyengébb a megszokottnál, neki volt pár hajmeresztő labdaeladása. A főhős azonban egyértelműen Tim Krul volt. A holland kapus portáját 31 lövés próbálta bevenni, ebből 14 el is találta a kaput, de gólt nem tudtak elérni a Sarkantyúsok.
Volt tegnap minden. Hatalmas reflex bravúr, magabiztos öklözés, éppen hogy csak kikotort, sarokra tartó fejes. Egyetlen dolog hiányzott (már akinek) a repertoárból, egy hárított büntető.
Persze így is elégedett lehet mindenki newcastle-i részről, mind az eredménnyel, mind a mutatott játékkal.
A Newcastle úgy néz ki kicsit magára talált, legalább is az utóbbi három mérkőzésen látszott, hogy van tartás, leginkább lelki értelemben.
A Manchester City - Chelsea - Spurs trió ellen sikerült úgy felpörögni, hogy a csapat túlszárnyalta az "elvárható" szintet, és hát (ami jár, az jár) mondjuk ki, bravúrt értek el.
Az igazi erőpróba viszont majd csak a válogatott szünet után jön. Van ugyanis egy csúnya betegségünk, ami idén nagyon felerősödött, mégpedig az, hogy a "nagyok" elleni mentalitást, küzdőszellemet egyszerűen nem tudjuk átmenekíteni a kisebb csapatok elleni meccsekre, és így olyan bosszantó vereségek csúsznak be, mint a Hull City vagy a Sunderland elleni. Szűk 2 hét múlva tehát jön a Norwich elleni meccs, és ott derül ki igazán, hogy mennyire van tényleg együtt a csapat.
Krul védései mellett a mérkőzés másik nagyon fontos momentum pedig (már megint) Lioc Rémy nevéhez fűződik. A francia csatár Gouffran remek indításával lépett ki a 13. percben, és miután elhúzta a labdát Friedel mellett higgadtan a kapuba passzolt. A srác nagyon jó formában van, és úgy látszik (ahogy anno Demba Ba esetében is meg lehetett figyelni) akkor igazán hatékony, ha Shola Ameobi ott birkózik mellette és "csinálja" neki a helyet.
Érdekes dolog ez, szerintem kevesen mondták volna azt 2-3 hete, hogy (természetesen Rémy játszatása mellett) hatékonyabb lesz a Newcastle, ha Ben Arfa-t és Cissé-t kicseréljük Gouffran-ra és Ameobi-ra. Pedig így van, és amíg Cissé legalább bejön több-kevesebb időre erőlködni, addig Ben Arfa teljesen kimaradt a legutóbbi bravúrokból. Persze ez legyen az Ő és Pardew problémája, mi örüljünk ennek a két győzelemnek.
Hajrá Newcastle!
Mark29
