A Newcastle idei szezonját látva joggal kérdezhetik a szurkolók, hogy mi a terv, mi koncepció, mik a célok, amiket idén kitűzött a csapat? A Ligakupából a Manchester United ellenében kiesést könyvelhettünk el, az Európa Liga nem túl erős csoportjában szépen teljesítenek a fiúk, míg a bajnokságban eddig elért 3 győzelem 4 döntetlen 2 vereség mutató nem túl acélos. Ha utóbbihoz hozzá vesszük, hogy a győzelmek két 2:1, valamint egy 1:0 (mind hazai pályán) és a négy döntetlenből kettő ajándékba kapott (Reading, Everton), akkor a pesszimistábbak érthetően aggódnak.
Pedig szerintem nincs akkora gond.
A fenti képen a csapat "Nagymenői" vannak, azok a játékosok akire az átigazolási időszakban bármikor érkezhet visszautasíthatatlan ajánlat. Tioté, Cabaye, Ben Arfa, Ba és Cissé. Ez az öt srác szabja meg jelenleg a Newcastle játékát, ők azok, akik bármikor eldönthetik a meccseket.
Őket kell pihentetni - ha más nem felváltva - a rotáció segítségével, amivel nem is lenne semmi baj, ha kijönne a lépés.
Alan Pardew manager mosolygós képe valószínűleg nem mostanában készült, mert az ezüstrókának idén jóval többet fájhat a feje a mutatott játék miatt. A legnagyobb problémát abban látom, hogy nem észlelhető az, hogy tovább lépett volna a csapat a fejlődés útján.
A keret
Tavaly azt láthattuk, hogy van tartása a fiúknak, és a korábbi évekhez képest többet birtokolják a labdát. Nolan, Barton és Enrique távozása után sok játékost kellett beépíteni a csapatba (Ba, Cabaye, Obertan, Ben Arfa, akinek az volt az első teljes éve, majd télen Cissé), mégis szinte alig volt jele a pályán a meg nem értésnek. Én magam is dörzsöltem a tenyeremet, hogy de jó lesz ez, ha összeszoknak a fiúk.
A felállás
Ehhez képest mintha ugyanott lennénk. Én nem a felállásban látom a hibát, hiszen a mostani 4-4-2-nek eladott formáció pár másodperc alatt változik 4-3-3-má, amikor Ben Arfa fellép csatárnak és valamelyik szenegáli kihúzódik a szélre. Mindenesetre kombinatívabb mint a Hughton féle masszív 4-5-1, amikor Shola, vagy Carroll mögé maximum Nolan zárkózott fel, és ehhez az alakzathoz csak akkor nyúlt az edző, ha nagy gáz volt, akkor is gyakran már későn. Most Ba és Cissé kettőse okozza a legnagyobb gondot, mert sajnos egyelőre ha mindketten a pályán vannak nem igazán megy a góllövés. (Shola Ameobi idén is, tavaly is hatékonyabban szolgálja ki bármelyiküket, mint ők egymást) Viszont érdemes még várni, mert ha ezek ketten egyszerre elkapják a fonalat, akkor a Premier League legdurvább csatár párosa lehetnek.
A rotáció és a fiatalok
Jöjjön a téma legfontosabb kérdése, visszautalva a "Nagymenőkre". A fenti ötösért bármikor beeshet egy mesés ajánlat, és akkor bizony kell a pótlás. Márpedig nem olyan játékosok, aki reserve meccseken pallérozódnak. A fenti ötösben tulajdonképpen a csatárok pótlása a leginkább gyenge pont. A már veteránnak számító Shola Ameobi mellett csak a 17 éves Adam Campbell-el számolnak ami elég vékonyka B terv. Tioté és Cabaye pótlására már ott van a rutinosabb Perch, a holland Anita, (esetleg Jonas húzódik be középre) valamint a fiatalok közül Bigirimana. Ben Arfa távozása van a leginkább bebiztosítva, a gond csak az, hogy mennyiségben és nem minőségben. Szélső, illetve középpályásnak ott van Sammy Ameobi, Amalfitano és Obertan is, és utóbbi tűnik a legkomolyabb kihívónak. Mellettük a védelemben Santon távozását pletykálják és emiatt Shane Ferguson-t kell "melegen" tartani.
Íme a fiatalok képcsarnoka:
Ferguson-nal már a Fifa 13-ban is számolnak
Bigirimana nagy igazolás
Amalfitano még nem sokat mutatott
A kis Sammy Ameobi múlthéten már főszereplő lett
Obertan nem szép, de ügyes
Cambell 17 évesen már gyűjti a rajongókat
Az elképzelés tehát számomra nem kérdés, csak idén kevés a mázli (fura ezt leírni a hétvégi meccs tükrében) és így Pardew egyre több kritikát kap. Pedig szerintem nagy erénye, hogy bátran nyúl bele a meccsbe, jó százalékban jönnek be a cseréi, és ha mutatott játék nem is, de az eredmények azért eddig őt igazolják. Persze más lesz a helyzet, ha esetleg tavasszal korán kiesik a csapat az EL-ből, a bajnokságban pedig a középmezőny teteje lesz a reális cél.
Akkor majd ki lehet mondani, hogy valamit rosszul csinál. Aggódni persze addig is lehet, sőt van is miért, de talán pont ezzel a WBA elleni malac-győzelemmel fordul meg a játék képe.
Akárhogy is, HAJRÁ NEWCASTLE
Mark29
