Magyarországi sportlétesítmény-fejlesztés: építés után fókuszban a fenntartás

Vágólapra másolva!
2022.02.09. 11:38
null
A Bozsik Arénát 2021 júliusában avatták fel (Fotó: Dömötör Csaba)
Géczi Gábor, a Testnevelési Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézetének igazgatója a Nyerges Mihály-emlékkonferencián tartott előadásában elmondta: az előző évekhez képest jelentősen kevesebbet, majdnem 40 milliárd forintot fordított a magyar állam sportlétesítmények építésére vagy felújítására. A fejlesztési programot – átgondoltan – még öt–tíz évig kellene folytatni, a létesítményüzemeltetés jövőbeni szempontjainak figyelembevételével.

 

A Nyerges Mihály-emlékkonferencia immár hagyományos programjának számít Géczi Gábor előadása a mögöttünk hagyott időszak magyarországi sportlétesítmény-fejlesztéseiről. A Testnevelési Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézetének igazgatója ezúttal Dolnegó Bálinttal, az egyetem oktatójával tartotta értékelését, amelyből kiderült, a magyar állam a költségvetési törvény számai szerint 2021-ben majdnem 40 milliárd forintot fordított sportlétesítmények építésére vagy felújítására. Az előző évekhez képest ez jelentős csökkenés, a zárszámadási törvények adatai szerint 2019-ben 95 milliárd forint, 2020-ban 171 milliárd forint volt a vonatkozó összeg, a tavalyinál kevesebbet legutóbb 2013-ban fordított az állam az említett célra. Az éves költségvetési kiadási főösszeghez viszonyítva ez 0.16 százalékos arányt jelent, ami szintén bőven elmarad a beruházási csúcséveknek számító 2017 és 2018 0.9 százalékot meghaladó mutatóitól. Az ismertetett számok szerint 2010 óta összesen 1 040 milliárd forintot tett ki a közvetlen állami finanszírozás az építésben, felújításban, ami az adott időszakban az ország költségvetési kiadási főösszegeinek 0.44 százaléka. Ehhez jön hozzá a taotámogatás, amely ugyanebben az időszakban a hat látványcsapatsport szövetségi beruházási összegeinek sportlétesítmény-fejlesztésre fordított részét tekintve 460 milliárd forint. Sportágak szerint nézve utóbbi összeg így oszlik el (milliárdra kerekítve): labdarúgás – 133 milliárd forint, kézilabda – 107 milliárd forint, kosárlabda – 101 milliárd forint, vízilabda – 75 milliárd forint, jégkorong – 36 milliárd forint, röplabda – 9 milliárd forint.



Az előadás felhívta a figyelmet a létesítményüzemeltetés jövőbeni szempontjaira: egyre fontosabb szerepet kap a fenntartási költségek minimalizálása, a racionalizálás, a moduláris rendszerek használata (olcsóbb építés, újrahasznosítás lehetősége), valamint az ökológiai lábnyom átlátható megjelentetése. Géczi Gábor megítélése szerint átgondoltan még öt–tíz évig folytatni kellene a létesítmények nagymértékű fejlesztését, korszerűsítését, mindinkább törekedve közben az üzleti alapú működtetésre.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. február 5-i lapszámában jelent meg.)

Legfrissebb hírek

Játékosikonból megmentő? Sztárportré Michael Carrickről

Képes Sport
7 órája

Előrébb jutott-e a magyar sport? – megtartották a Nyerges Mihály-emlékkonferenciát

Egyéb egyéni
Tegnap, 19:30

Az edzőváltások tele: Alonso, Amorim és Maresca is távozott – jogosan?

Képes Sport
Tegnap, 9:12

Az első 100-szorosok, 2.rész: privát ebéd az angol királynővel, Billy Wright

Képes Sport
2026.01.29. 15:49

Obi Bence Onwughalu, szárnybontogatás Leicesterben

Képes Sport
2026.01.28. 10:05

Isten segítségével a hatodosztályból a csúcsra – az Antoine Semenyo-portré

Képes Sport
2026.01.27. 11:58

„Ott kell lennünk a 2030-as vb-n!” – Hosszú Kávé Orbán Balázzsal

Képes Sport
2026.01.26. 12:00

„Az orrcimpátok is egyfelé álljon!” – interjú Regőczy Krisztinával és Sallay Andrással

Képes Sport
2026.01.25. 13:53
Ezek is érdekelhetik