Magyarországi sportlétesítmény-fejlesztés: építés után fókuszban a fenntartás

2022.02.09. 11:38
null
A Bozsik Arénát 2021 júliusában avatták fel (Fotó: Dömötör Csaba)
Géczi Gábor, a Testnevelési Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézetének igazgatója a Nyerges Mihály-emlékkonferencián tartott előadásában elmondta: az előző évekhez képest jelentősen kevesebbet, majdnem 40 milliárd forintot fordított a magyar állam sportlétesítmények építésére vagy felújítására. A fejlesztési programot – átgondoltan – még öt–tíz évig kellene folytatni, a létesítményüzemeltetés jövőbeni szempontjainak figyelembevételével.

 

A Nyerges Mihály-emlékkonferencia immár hagyományos programjának számít Géczi Gábor előadása a mögöttünk hagyott időszak magyarországi sportlétesítmény-fejlesztéseiről. A Testnevelési Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézetének igazgatója ezúttal Dolnegó Bálinttal, az egyetem oktatójával tartotta értékelését, amelyből kiderült, a magyar állam a költségvetési törvény számai szerint 2021-ben majdnem 40 milliárd forintot fordított sportlétesítmények építésére vagy felújítására. Az előző évekhez képest ez jelentős csökkenés, a zárszámadási törvények adatai szerint 2019-ben 95 milliárd forint, 2020-ban 171 milliárd forint volt a vonatkozó összeg, a tavalyinál kevesebbet legutóbb 2013-ban fordított az állam az említett célra. Az éves költségvetési kiadási főösszeghez viszonyítva ez 0.16 százalékos arányt jelent, ami szintén bőven elmarad a beruházási csúcséveknek számító 2017 és 2018 0.9 százalékot meghaladó mutatóitól. Az ismertetett számok szerint 2010 óta összesen 1 040 milliárd forintot tett ki a közvetlen állami finanszírozás az építésben, felújításban, ami az adott időszakban az ország költségvetési kiadási főösszegeinek 0.44 százaléka. Ehhez jön hozzá a taotámogatás, amely ugyanebben az időszakban a hat látványcsapatsport szövetségi beruházási összegeinek sportlétesítmény-fejlesztésre fordított részét tekintve 460 milliárd forint. Sportágak szerint nézve utóbbi összeg így oszlik el (milliárdra kerekítve): labdarúgás – 133 milliárd forint, kézilabda – 107 milliárd forint, kosárlabda – 101 milliárd forint, vízilabda – 75 milliárd forint, jégkorong – 36 milliárd forint, röplabda – 9 milliárd forint.



Az előadás felhívta a figyelmet a létesítményüzemeltetés jövőbeni szempontjaira: egyre fontosabb szerepet kap a fenntartási költségek minimalizálása, a racionalizálás, a moduláris rendszerek használata (olcsóbb építés, újrahasznosítás lehetősége), valamint az ökológiai lábnyom átlátható megjelentetése. Géczi Gábor megítélése szerint átgondoltan még öt–tíz évig folytatni kellene a létesítmények nagymértékű fejlesztését, korszerűsítését, mindinkább törekedve közben az üzleti alapú működtetésre.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. február 5-i lapszámában jelent meg.)

Legfrissebb hírek

Édesanyaként készül a hatodik olimpiájára – interjú Sarah Sjöströmmel

Képes Sport
3 órája

Vingegaard először lesz ott a Giro d’Italián, amely pénteken Bulgáriában rajtol

Képes Sport
Tegnap, 14:33

„Elviselhetetlenné vált a fájdalom” – női kéziválogatottunk kulcsembere a nehéz pillanatokban már Los Angelesre gondol

Kézilabda
2026.05.05. 11:11

Példamutató életet élt – Emlékezés Marosi Józsefre

Képes Sport
2026.05.04. 07:44

Jó úton járunk, de szemléletváltás kell a fejlődéshez – Szarvas Alexandra látja, mire lenne szükség a magyar női futball felzárkóztatásához

Képes Sport
2026.05.03. 10:47

Két meccsre visszatért a „nagypapa” – az első 100-szorosok 16. rész: Morten Olsen

Képes Sport
2026.05.02. 18:58

Az örök élethez is kell edzésterv – Hosszú Kávé Nagy Károly plébánossal

Képes Sport
2026.05.01. 11:37

Közös fotóalbumunk a XX. századból: a Fortepan sporttémájú fotói – KS-ajánló

Képes Sport
2026.04.30. 17:11
Ezek is érdekelhetik