Zidane és Barthez is Beckhamet méltatta

Zidane és Barthez is volt Beckham csapattársa, így mindketten testközelből tapasztalhatták meg emberi tulajdonságait és azt, hogy mire képes a pályán.

A kapus három szezont töltött Beckham mellett a Manchester Unitedben, ahol Becks sokat segített neki a beilleszkedésben.

„Ő egy egyszerű, normális, szerény srác, aki egyben nagylelkű is. Manchesterbe érkezésem első napján Dwight Yorke és Ryan Giggs társaságában meghívott vacsorázni. Nagyon meglepődtem, mivel egyáltalán nem úgy viselkedett, mint amilyen képet a média festett róla. Nagyon halkan beszél az emberekkel. Amikor először váltottunk néhány szót egymással, azt hittem, hogy csak poénból olyan beszél olyan kis hangerővel” – emlékezett vissza Barthez.

A világ- és Európa-bajnok hálóőr szerint Beckham korántsem a legsokoldalúbb játékos, ám nagy hasznára lehet a PSG-nek, ha odaigazol.

„Nem tökéletes labdarúgó, ám tehetséges, az biztos. Ott van ugyebár a jobb lába, és fizikailag nagyon bírja a gyűrődést, azonban már nem fut olyan sokat és még kevesebbet cselez. Másrészt viszont a szabadrúgásai fantasztikusak, csakúgy, mint a jobb lábas beadásai.”

Barthez párhuzamot vont Beckham és Zidane között, elsősorban a hozzáállásukat kiemelve.

„David olyan, mint Zidane. Minden egyes nap profi futballistaként viselkedik. Rendkívül szigorú szabályok szerint él, keményen dolgozik, ha nem így lenne, miért focizna még ebben a korban is? Ha nem lenne ilyen elkötelezett, nem játszana még mindig, a harminchetedik születésnapjához közeledve.”

Zidane-t elsősorban az nyűgözi le, ahogy a Los Angeles Galaxyvel az idén MLS-bajnoki címét szerző angol játékos kezelni tudja a népszerűségét.

„Nem tudom, hogy csinálja, de látszólag nagyon nyugodtnak tűnik a pályán. Pedig majdnem olyan, mint egy popsztár, nekem ez nem ment. Elképesztő, főleg úgy, hogy éppolyan félénk, mint én” – mondta Zizou, aki szerint Beckham érkezésével annak idején könnyebb lett a dolga a Real Madrid középpályáján.

„A Realba igazolásával lehetővé vált, hogy jobban elosszuk a feladatokat. Kevesebb felelősség hárult rám, én legalábbis így éreztem. Amikor a Realhoz jött, aggódott amiatt, hogy a csapat mit gondol róla. Félt attól, hogy a médiában megjelent dolgok megnehezítik a beilleszkedését, és ez negatív hatással lesz majd a teljesítményére. A pályán azonban megcsodálhattuk az angol játékosokra jellemző harcosságát és a technikáját.”