Az „aztékok” nem akartak gólt kapni, így az unalom volt az úr

Hugo Sanchez, a már továbbjutott mexikói együttes szövetségi kapitánya szinte a teljes csapatát kicserélte, a tartalékoknak szavazott bizalmat, míg Nelson Acosta, a chileiek szakvezetője is kénytelen volt megbontani gárdáját, igaz, neki sérülések és eltiltás miatt kellett ezt megtennie.

A legnagyobb jóindulattal sem lehet azt állítani, hogy a két csapat nagy lendülettel vetette bele magát a küzdelembe, szemmel láthatóan egyik sem akart a másiknak rontani. A 18. percben a chileiek előtt adódott gólszerzési lehetőség, de Tello váratlan, éles szögből kapura csavart szabadrúgása után nagy bravúrral tisztázott Ochoa.

A mexikóiak mindössze egy vérszegény Blanco-fejessel válaszoltak a dél-amerikai helyzetére. A félidő közepén végképp leült a mérkőzés, mindössze a hajrában jegyezhettünk fel két Iturra-próbálkozást.

A második játékrész elején is inkább a chileiek próbálkoztak valamelyest, Ochoának egy Lorca-lövést és egy Suazo-fejest kellett hárítania.

A mérkőzés továbbra is gyenge volt, a tartalékos mexikói együttes szinte semmi veszélyt nem jelentett Claudio Bravo kapujára, igaz, a másik oldalon Ochoának sem kellett bravúrt bemutatnia.

Az eredmény nem változott a hátralévő időben, a mexikói válogatott két győzelem után egy döntetlent ért el, de a csoportelsőséget így is megszerezte. A döntetlennel a chilei csapat is továbbjutott.