Dunga nem kivételez Ronaldinhóval

A Konföderációs Kupán az Argentína elleni tavalyi derbi óta Ronaldinho nem szerzett gólt a válogatottban, ezzel pedig remek táptalajt biztosított azon kritikák számára, amelyek szerint legjobb formáját klubcsapata, a Barcelona számára tartogatja.

„A brazil válogatott keretébe csak huszonkét játékos fér be, ezek közül pedig csak tizenegy fut ki kezdőként a pályára. Az én tisztem az, hogy közülük kiválasszam a legképzettebb és legjobb kondícióban lévő focistákat” – mondta erről a szövetségi kapitány.

Annak ellenére, hogy az egykori válogatott, játékosként világbajnokságot nyert tréner a kapitányváltás óta lejátszott öt mérkőzését megnyerte a brazil válogatottal, többen kritizálták Ronaldinho mellőzése miatt.

Az őt bírálóknak akkor azt felelte, hogy teljesítményével a támadó csalódást okozott a németországi világbajnokságon, ez pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Brazília már a negyeddöntőben búcsúzott a tornától.

„Ronaldinhónak kemény szezonja volt. Nem is tudott rendesen talpra állni és megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak – mondta. – Most, hogy újabb esélyt kapott arra, hogy megtalálja önmagát és a saját ritmusát, máris jobban megy neki. Nagyon remélem, hogy tovább javul a játéka, és végre ugyanazt a teljesítményt hozza a válogatottban is, mint amit Barcelonában.”

Dunga, aki még játékosként elhíresült szókimondó stílusáról elmondta azt is, hogy nem hiszi, hogy az egykor ő által képviselt csapatkapitány-típus ma jó vagy használható lenne.

„Nem keresek ilyen típusú kapitányt – jelentette ki -, ugyanis nem hiszem, hogy ma már eredményes lenne az a fajta fellépés és stílus.”

Ezzel némileg ellentmond elődje, Carlos Alberto Parreira véleménye, aki éppen azt rótta fel utódja egyik legnagyobb hibájának, hogy ellentmondás nem tűrve a csapatra erőlteti saját elképzeléseit.

„Túl sok emberrel küzd egyszerre. Harcol a médiával, ezzel párhuzamosan a szurkolókkal is. Ehhez nem csak kimagasló személyiségnek, de rendkívül erősnek is kell lennie – nyilatkozta Parreira, aki nemcsak 2006-s világbajnokságon vezette szövetségi kapitányként a brazil válogatottat, hanem 1994-ben is, vagyis akkor, amikor utódja játékosként és csapatkapitányként elhódította a legértékesebb futballkupát.