Hív Ázsia, vár Amerika

májusi kalkuttai búcsúmérkőzésére, amelyre 120 ezer indiai futballrajongó váltott jegyet. Martin Hägele, a bajor egylet nemzetközi osztályának vezetője így fogalmazott: „Különbözni akarunk azoktól a kluboktól, amelyek pusztán megfejni akarják a tehenet.”

Hägele úr megjegyzése – amely 2007-ből való, és az Ázsiai Labdarúgó-szövetség kontra Manchester United vitát kísérte – azt volt hivatva közvetíteni, hogy a Bayern táplálni is igyekszik a jószágot, azaz emberibb stratégiát követ, mint az MU, amely „nem átallott” az az évi Ázsia-kupa előtti napokban közönségszédítő bemutató mérkőzéseket vívni a Távol-Keleten. Hiába vádolták azonban Ázsia „megfejésével” a manchesterieket, őket az idén is tárt karokkal várják azon a vidéken. S ők boldogan mennek.

„Ázsiai túráink mindig különlegesek, az ottani szurkolók teremtette hangulat lenyűgöző. A klub egyedülálló támogatást élvez a kontinensen, és boldogok vagyunk, hogy esélyt teremthetünk drukkereinknek arra, hogy saját szemükkel láthassák hőseiket. Az sem mellékes, hogy a személyes jelenlét megkönnyíti a kapcsolatfelvételt és az üzletkötést a helyi multinacionális vállalatokkal” – mondta David Gill, az MU ügyvezető igazgatója az idei ázsiai túra lekötésekor. Nyilatkozata első felét Sir Alex Ferguson menedzsertől is idézhettük volna, sőt liverpooli kollégájától, Rafa Beníteztől is, akinek együttese nyolc éven belül harmadszor látogat Thaiföldre. Mindannyian tudják: a trópusokon eltöltött napok önmagukban is tisztes bevételei eltörpülnek a Premier League televíziós jogdíjainak Ázsiából származó tételei mellett.

Hasonlóan fontos bevételi forrás Észak-Amerika, ahová az idén öt elit klub is ellátogat.

„Ne higgyék, hogy ezt a túrát a vezetőség egy szűk csoportja erőltette rá a többiekre. Szakmailag is értékes előszezoni programot kívántunk összeállítani, így természetesen az orvosi stáb is részese volt a döntéshozatalnak. S nem győzzük eléggé hangsúlyozni, milyen kiváló létesítmények várnak ránk az Egyesült Államokban. Szóval a felkészülésünket inkább segíti, mintsem hátráltatja az utazás” – fejtegette Peter Kenyon, a Chelsea vezérigazgatója.

S aligha állított valótlanságot. Az európai vetélytársaik többsége, bármilyen eredményes felkészülési időszakot vezényel is le magának, hosszú távon sem infrastruktúrában, sem szervezettségben, sem játékerőben nem versenyezhet az átmenetileg utazó színházi társulattá átvedlő elitklubokkal – de hiszen ezért is hívják őket, és nem másokat oly sok helyre világszerte… The show must go on.