Nem könnyű a világelső élete. Szegény Dinara Szafinát addig revolverezték azzal, hogy hiába ranglistavezető, ha nincs Grand Slam-győzelme, mígnem két hete Párizsban összeroppant a feladat súlya alatt, és elveszítette a Roland Garros fináléját.
Rossz hír az orosz teniszező rajongóinak: a múltbeli eredményekből kiindulva minimum csoda kellene ahhoz, hogy épp Wimbledonban kapja össze magát. A harmadik körnél tovább még sosem jutott Londonban, hét győzelem mellett hat vereség a mérlege, és tavaly a szó szoros értelmében könnyesre sikerült a búcsúja az izraeli Sahar Peer ellen a legjobb 32 között.
Ami rossz hír a Szafina-drukkereknek, az jó hír Szávay Ágnes rajongóinak. A 30. kiemelt magyar lány ugyanis a harmadik körben épp a világelsőt kaphatja, és bár nem ragadtatnánk magunkat rögtön vad jóslatokra, érdemes megjegyezni, hogy Ági Párizsban hasonló utat járt be: akkor a salakon ingatag klasszist, Venus Williamst páholta el a harmadik fordulóban, most meg a füvön igencsak idegenül mozgó Szafina jöhet. Persze ehhez Szávaynak előbb el kellene jutnia a 32 közé: a belga Kirsten Flipkenst (110. a világranglistán) még mindenképp le kell győznie, de az ukrán Aljona Bondarenko (33.) már kemény diónak ígérkezik.
„Flipkens ügyes játékos, de nincs nagy ütőereje, nekem kell dominálnom. Kellemetlen ellenfél, biztosan sokat fog szerva-röptézni, ejteni, rövidíteni, nem nagyon üti meg kétszer egymás után ugyanúgy a labdát. Hiba nélkül kell teniszeznem, mert gyorsabban játszom, mint ő, és ez döntő lehet. Bondarenkótól két éve kikaptam itt, akkor ő volt kiemelt, de egyelőre csak a következő feladatra koncentrálok” – latolgatta az esélyeket honlapján Szávay.
A főtábla felső negyedébe került Czink Melinda (54.) is, aki kaphatott volna könnyebb ellenfelet Amélie Mauresmónál (17.). A 2006-ban ugyanitt győztes francia nincs rossz formában, de a Roland Garroson bravúrral a harmadik körig jutó Czink sem panaszkodhat, és – ha mindkettejüknek kijön a lépés – a nyolcaddöntőben elvileg Szávayval is összefuthat. Erre, valljuk be, nem nagy az esély, arra viszont igen, hogy a dán Caroline Wozniacki vagy a friss párizsi győztes, a Szafina-verő orosz Szvetlana Kuznyecova jusson az elődöntőbe erről az ágról.
A fináléról azonban ők is inkább csak álmodozhatnak. Minden bizonnyal Venus Williams vár valamelyikükre ugyanis a négy között, ő pedig játsszon akármilyen pocsékul Wimbledon előtt, amint fű közelébe kerül, azonnal transzba esik, és fantasztikusan kezd teniszezni. Kétszeres címvédő, összességében pedig hatodik londoni elsőségére készül – és van két elveszített fináléja is az elmúlt évtizedből. Azaz gyakorlatilag egyeduralkodó. Így aztán hiába van az ágán az idén zuhanórepülésbe kezdő két szerb bombázó, Jelena Jankovics és Ana Ivanovics vagy a Roland Garroson nemrég elődöntős ausztrál Samantha Stosur (aki még sosem nyert két meccset egymás után Wimbledonban) meg a „lengyel Szávay”, a mi kedvencünknél egyelőre egy fokkal jobb pályát befutó Agnieszka Radwanska. Hacsak Venus nem produkál valami összeomlásfélét, a fináléig illenék eljutnia.
A főtábla alsó fele nagy ígéretekkel van tele. Az orosz Vera Zvonarjova és Jelena Gyementyjeva, a francia Marion Bartoli, Virginie Razzano és Alizé Cornet, illetve a Garroson elődöntős (előtte Szávayt is legyőző) szlovák Dominika Cibulková közül tulajdonképpen bármelyik bejuthat az elődöntőbe – akinek közülük kicsit is kijön a lépés, már dörzsölheti a tenyerét. Ezen az ágon kapott helyet Michelle Larcher de Brito is: a 16 éves szupertehetségről már csak azért is érdemes megemlékezni, mert személye nyomós érv lehet a 2010-es dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság megrendezése mellett. Aki ugyanis akárcsak egyszer hallotta a portugál tini velőtrázó nyögéseit és sikolyait, azonnal azt kívánja, inkább 90 perces vuvuzelakoncerttel az ablaka alatt ébresszék minden reggel…
lyszíne. Ám így is Serena a legesélyesebb a fináléba jutásra, ahol, mint említettük, nővére, Venus lehet az ellenfele. Egyelőre tehát a tavalyi döntő újrajátszása tűnik a legvalószínűbbnek.