Egy álommal lettek szegényebbek

Csaknem minden előjel a Győr végső sikerét sejtette. A „csaknem” annak szólt, hogy Görbicz Anita nem játszhatott sem a döntő első mérkőzésén, sem a visszavágón, mert térdszalagjai megsérültek, s emiatt kedden meg is műtik a klasszis irányító lábát. A többi jel viszont mindmind az ETO mellett szólt: biztos siker az első meccsen, remek felkészülés a visszavágóra, kiváló hangulat az együttesben, szenzációs szurkolótábor a Veszprém Arénában. A találkozót azért rendezték az ötezres csarnokban, mert a Győr saját terme az európai szövetség szabályai szerint nem alkalmas BLdöntőre.

„Mindent megtettünk a felkészülés során, hogy megkoronázhassuk eddigi sikersorozatunkat – mondta Konkoly Csaba edzőa mérkőzés előtt. – Nagyon szeretnénk a Vasas és a Dunaferr nyomdokaiba lépni, hiszen eddig csak ennek a két együttesnek sikerült BEK-et, illetve BL-t nyernie. Egészséges önbizalommal, de nem túlpörögve, nem elbizakodottan vártuk a visszavágót. Sőt intettem is a lányokat, el ne higgyék, hogy a dániai kétgólos győzelemmel megnyerték a trófeát.”

A viborgiak mestere, a buszról leszálló Jakob Vestergaard mosolyogva visszatapsolt az őt és csapatát a csarnok parkolójában üdvözlő mintegy száz dán szurkolónak. A tréner nem látszott feszültnek, de bőbeszédű sem volt.

„Nagyon egyszerű a helyzet, nyerni szeretnénk, mert nem játszhatunk még egyszer olyan gyengén, mint Aalborgban – mondta Jakob Vestergaard. – Ám tudjuk, a Győrt Magyarországon nagyon nehéz megverni.”

A csapata sérültjeit firtató kérdésünkre már nem válaszolt, csak a kezével jelezte, nincs baj, de ennyi volt az előzetes beszélgetés.

A bemelegítést nagyon intenzíven végezte mindkét csapat, és a külső szemlélő megállapíthatta, a dán együttes játékosai mintha sápadtabbak lettek volna egy árnyalattal a meszelt falnál. Alig beszélgettek egymással, gépiesen végezték feladataikat. Ezzel szemben a győriek vidáman, mosolygósan, kipirulva lőtték be Pálinger Katalint, aki fennhangon biztatta őket. A játékosok tekintete el-elkalandozott a dísztribün felé, ahol a sérült Görbicz Anita ült a kisbabát váró Aurelia Bradeanu, a Győr román átlövője és a térdműtét után lábadozó Mayer Szabina társaságában. Mindhárman bíztak társaikban, s persze nagyon szerettek volna köztük lenni – de ennél nincs is természetesebb a világon.

A Győr tehát összesítésben 2–0-s előnnyel kezdte a visszavágót, és szinte meg lehetett süketülni a hangorkántól, amely első támadását kísérte. Azt a hangrobbanást pedig, amely Vérten Orsolya első gólját követte, füldugó nélkül tényleg kín volt elviselni. A dánokat látszólag ez sem érdekelte, mert Grit Jurack és Henriette Mikkelsen látványos gólokkal mutatkozott be. A bírók sárga lapokkal igyekeztek megfékezni, hogy a túl heves indulatok a játék tisztaságát veszélyeztessék, és szükség is volt a szigorukra, mert az idegesség olykor akaratlanul is goromba faultokhoz vezetett. >>>