A rutin bronzot érhet

Barokkos túlzás lenne azt állítani, hogy magas színvonalú játékkal kezdődött az Euroliga-selejtezős hellyel kecsegtető Domino-Honvéd–FTC-Aprilia-Fisher Klíma bronzcsata első meccse. A támadóidőből hátralévő időre figyelmeztető „Tíííz!” kiáltás előtt ritkán tudtak rendesen felállni a csapatok, ha mégis, jött a váratlan kontra, mint egyébként is jó néhányszor. Az első négy emberelőny is elment eredmény nélkül, ezek után nem meglepetés az első negyed alig kétgólos termése.

Ettől független tény, hogy a Honvéd néhány tagú, gyerekekből álló tábora végig aranyosan szurkolt, miközben a kispadokat jelentő kerti székek között lévő tartóoszlopoktól a főlelátó szélére átvezényelt Fradi-tábor tülkölt, ha oka volt rá. Ám az idő előrehaladtával ez egyre kevesebbszer fordult elő.

Bőven voltak ugyanis szép megoldások a mérkőzés közepén, de a hirtelen jött gólparádéból a Honvéd húzott nagyobb hasznot. Az éppen vízbe szálló Vindisch Ferenc és később Andrei Iosep is az emelkedő kézerdő alatt-mellett lőtte ki a jobb alsó sarkot. Marnitz Gergő szépen felúszott a rosszkéz oldalon, három megindulásból túljutott Vindisch Ferencen, és gyakorlatilag az alapvonalról tüzelt a hosszú felsőbe, míg a túlvégen Székely Bulcsú szokása szerint a rövidbe.

Somossy József – saját szemszögéből – 2–6-nál időt kért, ami bejött: Balatoni Máté fórból szépített. Wiwo Gerritse kettős előnyből, Regős Áron távolról talált be, csak közben a Domino sem tétlenkedett, így 8–5-tel fordultak a csapatok az utolsó negyedre.

A záró etapban nem hogy közelebb nem tudott kerülni a Fradi, csak távolodott. Szivós Márton két büntetője után egy pazar támadás végén is betalált, úgyhogy 10–5-nél, 6:39-cel a vége előtt a lényeg el is dőlt.

A Domino-Honvéd vasárnap a Népligetben megnyerheti a bronzérmet.