Nekik még folytatniuk kell

Ahhoz képest, hogy története leg jobb eredményének eléréséért harcolt a Dombóvár, bőven volt üres hely a kiscsapat kicsiny csarnokában – pedig még Pécsről is jöttek ellenfélnézőbe, ugyanis az alapszakaszgyőztes PVSK a Sopron keddi kiverése után ennek a párharcnak a győztesével mérkőzik meg az elődöntőben, legalább háromszor.

Pénteken a negyeddöntő negyedik találkozóján csaptak össze a tolnaiak és a zalaiak. Utóbbiak előző győzelmükkel – tenisznyelven fogalmazva – meccslabdához jutottak, vagyis az újabb diadal számukra már a továbbjutást jelentette volna. Úgy is kezdtek, mint akik nagyon nem akarják a mindent eldöntő ötödik mérkőzést: 8–0-s rohammal válaszoltak vendéglátójuk első öt pontjára. Aztán, bár szoros volt a küzdelem, a szurkolótáborok közötti verbális (szerencsére a lehető legmesszebb helyezték el egymástól a két B-közepet) csatára irányult a figyelem. Győztest e helyütt nem hirdetnénk, csupán annyit jegyeznénk meg, hogy a hangadók sem itt, sem ott nem voltak többen, mint húszan. Vagyis elenyésző létszámban az össznézőszámhoz képest, mégis a kisebbség miatt uralkodott olykor lincshangulat…

Hurráhangulat hazai oldalon pedig akkor, amikor a szoros első félidő után Deák Attila vezérletével állva hagyta ellenfelét a Planet Leasing. A (jogi) doktori címmel is büszkélkedő bedobó az első hét kísérletét egyaránt célba juttatta a mérkőzésen, és főszerepet vállalt abban, hogy a harmadik negyed derekára 19 pontnyira nőtt a dombóváriak nagyszünetbeli ötpontnyi előnye. Még egy tőle kifejezetten ritka betörésből is betalált, aztán első elrontott próbálkozását követően rögtön javított: hárompontos-kísérlete után épp hozzá pattant vissza a labda, és másodjára már nem hibázott.

A 26. percben, 63–44-es állásnál eldőlni látszott a meccs, és utóbb kiderült, el is dőlt. Hiába hajrázott nagyot a ZTE – kapitánya, Kámán Tamás zsinórban dobott nyolc pontjával hozta vissza a reményt, majd amikor a végén Calvin Watson is belelendült, egyszer három pontra is megközelítette a DKC-t –, győzelmi esélye már nem volt.Erről leginkább Ben Adams gondoskodott, akit ezen az estén képtelenségnek tűnt megállítani egy az egyben. Amikor megindult, mindig eljutott a gyűrűig, 11 ilyen próbálkozásából tíznek kosár lett a vége, így amikor kritikus közelségbe kerültek a vendégek, nyugodt szívvel bízhatták rá a labdát társai. A kisember minden helyzetet megoldott.