Profi pályafutása során mindössze egyszer szenvedett súlyosabb sérülést, ám az az egy a válogatottságába került. Persze nem egy labdarúgó került már hasonló helyzetbe, ám Balla Mihály 1998 tavaszán az élvonal egyik újonca, a Tiszakécske játékosaként kapott meghívót a bő keretbe Bicskei Bertalan szövetségi kapitánytól. Combizomszakadása miatt a csatár három hónapos rehabilitációra kényszerült, s gyógyulását követően a Győri ETO-hoz szerződött, ahol négy szezonon keresztül futballozott, ám a zöld-fehéreknél már nem tudta megismételni korábbi teljesítményét.
,,Sokáig bántott, hogy sohasem lehettem válogatott, de kárpótolt a Tiszakécskén és Győrben eltöltött öt év – emlékezett vissza pályafutására Balla Mihály, aki 1997 és 2002 között 88 élvonalbeli bajnokin 21 gólt szerzett. – Na és a másodosztályban Szolnokon és Kecskeméten eltöltött időszakra is büszke vagyok, de miután betöltöttem a harmincötödik életévemet, a KTE-nél már éreztették velem, hogy öreg vagyok.”
Balla Mihály sérülése a tiszakécskei klubot is érzékenyen érintette, hiszen a támadó 1997 őszén tíz gólt szerzett, ám a bajnokság második felében a szakmai stáb nélkülözni kényszerült, majd az osztályozón alulmaradt a csapat a III. Kerületi TVE-vel szemben, s később már az NB I közelébe sem került.
A csatár, miután Kecskeméten két évvel ezelőtt túlkorosnak „nyilvánították”, az élet más területén próbált boldogulni. Minőségbiztosítási menedzserként helyezkedett el egy svájci cégnél, ahol a mai napig dolgozik, míg szabadidejében a Kalocsai FC támadójaként rugdossa a gólokat. A Tiszakécske VSE színeiben korábban az NB II-ben és az NB III-ban is gólkirályi címet szerző labdarúgó Kalocsán sem tétlenkedik, és 14 találattal a Bács-Kiskun megyei I. osztályban szereplő klub legeredményesebb labdarúgója.
,,Annak idején Barna Zsolttal Tiszakécskén, míg Dávid Józseffel Kecskeméten futballoztam együtt, és a szezon előtt az ő közbenjárásukkal kerültem Kalocsára. Az őszi idény végén az első helyen álltunk, de jelenleg csak a harmadikak vagyunk, ráadásul a hét végén kikaptunk a Kunszállástól, és már öt pont a hátrányunk. Nagy dolog lenne mindannyiunk életében a bajnoki cím, de a magasabb osztályban való indulás miatt már fájjon a klub vezetőinek a feje. Mi mindenesetre azon leszünk, hogy az élen végezzünk, mert ennyi idősen is tudok örülni minden részsikernek.”
A gólerős csatárról kevesen tudják, végzettsége szerint német nyelvtanár, ám szakmájában sosem dolgozott. Profiként a labdarúgás kötötte le minden idejét, míg manapság a munkája mellett a kalocsai együttes foglalkoztatja. Korábban a Hírös SE-Kecskemét futsalcsapatának is meghatározó tagja volt, de a tavaszi idényben nem található a keretben, mivel a teremlabdarúgásra már nem maradt kapacitása. Kecskemétről ugyanis heti egy edzésre, valamint a hét végén a mérkőzésre utazik Kalocsára, s egy odaút mintegy 90 kilométer.
