Kishitűség

„Eldőlt… A Debrecen lesz a bajnok…”

A mondat nem a cívisváros főpályaudvara melletti kocsmában hangzott el valamelyik vidám Loki-szurkoló szájából. Újpesti futballista mondta ezt – rosszkedvűen, letörten – nem sokkal az MTK-tól elszenvedett 3–2-es vereséget követően. Több mint jelzésértékű, ha egy labdarúgó (akkor még) hat fordulóval a szezon vége előtt aranyérmesnek könyveli el a legnagyobb riválist. Kishitűen, gyáván, remegő lábbal aligha sikerül ledolgozniuk négy pont hátrányt.

Jön a hajrá, és az Újpest még mindig bajnok lehet!

Ezt a mondatot az elmúlt években többször is leírhattuk volna, és gyanítom, le is írtuk. Talán Kecskés kolléga fogalmazta meg legfrappánsabban a lila-fehér csapat helyzetét: az Újpest az a klub, amelyik mindig jövőre lesz bajnok. Elképesztő sorozatot tud maga mögött a Megyeri úti gárda. Legutóbb Várhidi Péter irányításával, 1998-ban szerzett aranyérmet, azóta nagyon sok edzőt fogyasztott el, volt közöttük hazai futballprofesszor, belga iparos és a magyar futballszakma krémje – mégsem sikerült megismételni a bravúrt.

Az azóta véget ért tíz bajnokságban egy ezüst- és két bronzérem, négy negyedik, egy-egy ötödik, hatodik és tizedik hely került a lila-fehér statisztikába, s ami a leginkább szembetűnő, általában a tavasz közepén, a hajrá kezdete előtt jöttek a váratlan kudarcok.

Csoda, ha a szurkolók némelyike már nehezen viseli?

Nem felmentve a pályára berohanó nézőket (ez lassan már szokássá válik a Szusza Ferenc Stadionban…), érthető a bosszankodásuk, valóban idegőrlő lehet az állandó, hangos és szeretetteljes szurkolásuk közben végignézni a bukást.

Itt és most nincs hely valamiféle szakmai elemzésre.

Ez legyen Szentes Lázár feladata, aki az elődeihez hasonlóan a szezon végén majd elszámol lelkiismeretével, s beszámol az elvégzett munkáról. Az viszont biztos, hogy az Újpest az egyik leginkább változó klub, szezonról szezonra számtalan új fiút kell beépíteni a csapatba, s bizony a Megyeri úton szerződéshez jutó szakemberek sincsenek biztonságban: egy szezonnál többet keveseknek sikerült eltölteniük ott. Nagy a nyomás, és évről évre fogytán a türelem – nem könnyű ezt kezelni.

Az Újpest akkor lesz újra nagycsapat, ha játékosai megbirkóznak ezzel.

Különben megint csak jövőre lehet bajnok az Újpest.