Feszült volt a dán–magyart követő sajtótájékoztató…
Naná, hiszen Pat Cortina, a mieink szövetségi kapitánya annak tudatában érkezett a terembe, hogy csapata a németek elleni utolsó meccstől függetlenül kiesett. Ugyan próbált higgadtnak tűnni, az arcáról leolvasható volt a csalódottság.
„Jobb csapat a dán, nem kétséges – kezdte a szakember. – Éppen ezért nem értettem a játékvezetők néhány ítéletét. Például amikor Tokaji Viktort valósággal letarolták, s utána össze is kellett varrni az arcát, az ellenfélnek semmilyen büntetést sem adtak, Vas Jánost viszont azonnal az öltözőbe küldték. Már a rajt előtt tudtuk, hogy itt mi vagyunk a kicsik, minket nevelgetnek majd, s próbáltunk is erre felkészülni, de nem könnyű ezt elviselni. Nem reális, hogy ezen a meccsen ilyen nagy volt a különbség a kiállításokban.”
Kollégája, a dánok szakvezetője, Per Bäckman is idegesnek látszott: a mieinkről csak annyit mondott, hogy az elején meglepték őket, de aztán fokozatosan felőrölték a magyarok ellenállását – amely egyébként először a második harmadban kettős emberhátránynál tört meg, s bizony nem használt a harmadik játékrészben Vas János ötperces büntetése sem.
„Sajnálom a játékosokat – tette hozzá Cortina. – Az osztrákok elleni nulla hat után nem volt könnyű talpra állni, de ők megtették: jól tartották magukat, sőt az első játékrész végén még vezettek is. Nem kis akaraterő kellett ehhez, s bizonyították, hogy nagyon tudnak küzdeni. Ami pedig a szurkolókat illeti, ők megint fantasztikusak voltak, a csapat nevében szeretném megköszönni, hogy ilyen csodálatos hangulatban játszhattunk.”
A történtek után már csak a szép búcsúban reménykedhet a válogatott, amely hétfőn a németek ellen játssza utolsó A-csoportos világbajnoki mérkőzését.
Reméljük, csak átmenetileg…
