Korszakos küzdelem

A ferencvárosi férfi kézilabdázás nem csak dicső múltat jelent, még ha az ősztől újra az NB Iben szereplő csapat félig-meddig amolyan nosztalgia ligaválogatottra hasonlít is. Az idén 40 éves, örökös gólkirálynak számító José Savónnal, a 39 esztendős volt veszprémi és szegedi kapussal, Perger Zsolttal, és a kézilabdából mindent tudó, az idén 37 éves Kotormán Attilával. Kotormán szombaton viszont alig játszott, a BL-negyeddöntős Veszprém ellen nem lőtte el a puskaporát, inkább a vasárnapi Fradi–Gyöngyös bronzmeccsre tartalékolt: ott a KEK-szereplésért küzdenek meg a felek. (Új igazolásnak köszönhetően ráadásul a Harsányi Gergely, Savón, Kotormán trió alkothatná majd – nem csak a nemzetközi kupában – a Fradi jobbszárnyát.)

Az FTC becsülettel küzdött most is, a fordulás után négy gólra felzárkózott. Savón megmutatta technikai tudását, hol Dejan Perics feje fölött húzta be a labdát, hol a lába mellé pattintotta. A veszprémi védőfalban túl nagy rések ugyan nem nyíltak, de az ifjú Sándor Roland gyakran megtalálta őket. A Bközép ünnepelt, máskor pedig a veszprémiekkel együtt tapsolt: a 25. percben két hónap után pályára lépett a Marian Cozma meggyilkolásakor súlyos fejsérülést szenvedő Zsarko Sesum. Az áldozatokról azonban a tettesek is a szurkolók eszébe jutottak, a hangosanbeszélő udvariasan megkérte őket, hogy inkább a meccsre vonatkozó rigmusokat zengjenek. Elegáns választ adtak a „Ria, Ria, Hungáriá”-val, és béke honolt a küzdőtéren is; Sesum lazán lőtte a gólokat, a Veszprém magabiztosan került be a döntőbe, ellenfele pedig emelt fővel köszönhette meg a biztatást.