A vadonon át felfelé
Négy nap múlva, ha minden jól megy, repülőre száll az idei magyar Himalája-expedíció, hogy Frankfurton át elutazzon Nepálba, a 8156 méter magas Manaslu megmászásáért. Erőss Zsolt frontembernek és társainak a legtöbb gondja egyelőre azzal van, hogyan jutnak el Frankfurtig. Onnan a Gulf Air továbbrepíti őket ötvenkilós csomagjaikkal együtt, a frankfurti járatra viszont nem akarja felengedni őket a Malév, a megengedettnél 30 kilóval nagyobb fejenkénti teher miatt.
„Magyar expedíció, magyar légitársaság magyar vezérigazgatóval, mégis lehetetlen helyzet– mondja a különítmény vezetője, Kollár Lajos. A Lufthansánal több megértésre talált.
A csapat másik két tagja közül Barna Dániel Svájcban dolgozik, dr. Szabó Levente traumatológus pedig Miskolcon. „Egyfolytában nyír, szab,
varr, hogy összegyűjtsön az úthoz elég szabadságot” – mondja utóbbiról Kollár Lajos.
A Manaslu megközelítéséig előbb a bürokráciával, majd a vadonnal kell megküzdeni. „Ez Ázsia, az ügyek intézése nem könnyű. Feltesznek nekünk váratlan kérdéseket is – folytatja Kollár Lajos. – A melegben aztán vad vidéken föl-le megyünk, hosszú, de gyönyörű úton.”
„Sokáig gyaloglós a terep, a csúcsszakasz viszont olyan meredek, hogy sokan nem is érik el a legmagasabb pontot, megállnak alatta, és azt mondják, ez a csúcs – teszi hozzá Erőss Zsolt. – Az alaptábor viszont ötezerméter alatt van, így jó lehetőséget kínál a regenerációra és az akklimatizációra.”
Magyarországon marad az expedíció egyik legfontosabb segítője, Pártai Lucia meteorológus, aki kollégáival napra – és hegyre – pontos előrejelzést ad most is.
„Úgy érezzük magunkat, mintha csapattagok lennénk – mondja. – Éveket öregszünk,míg kint vannak a hegymászók, és óriási az üdvrivalgás nálunk is, amikor leérnek a hegyről. Nagyon várjuk őket haza.”
