Füttykoncertté vált a pólóünnep

után Tóth Márton magától lépett előre, így őt még ünnepelték, a többiekre viszont már nem került sor.

Sebaj, ez legyen a legnagyobb gond, majd lehet ünnepelni a meccs végén – legalábbis ebben reménykedett mindenki.

Aztán úgy tűnt, örömünnepről csak a vendégoldalon lehet beszélni, amikor Nagy Viktor jutott főszerephez. Az addig sem tétlenkedő kapus a második negyed harmadik percében hatalmas bravúrral hárította Benedek Tibor fórból leadott lövését, ezután hatalmas üvöltéssel próbálta tovább hergelni magát. Mintha ekkorra érte volna el az „üzemi hőfokot”, innentől kezdve a nagyszünetig lehetetlen volt neki gólt lőni, többek között Madaras Norbert kísérleténél is nagyot fogott. Védései lendületet adtak a Vasasnak, amely – már amikor hagyták támadni a temérdek kontrát ítélő fehér ruhások – elkezdte üldözni a Reccót – Varga Dániel hatalmas bombája, Kis Gábor pontos közelije és Steinmetz Barna gyönyörű adogatás végén értékesített fórja következtében a nagyszünetben már csak eggyel ment a címvédő.

A térfélcsere után hosszasan gondolkozhattak a nézők azon, hogy mi is kell egy Vasas-emberelőnyhöz. Kis Gábor és Vörös Viktor akár bele is fulladhatott volna a medencébe, a bírópáros akkor sem ítélt volna fórt, bezzeg a túloldalon jóval könnyebb síppal fújták be az előnyt. Varga Dénes egy labdaszerzést követően kapott hatalmasat, és így lopták vissza a vendégek a labdát. Ekkor is zengett az uszoda, de már nem a szurkolástól, hanem a füttyszótól, amely hosszasan kísérte a Recco támadásait.

Egyértelműen látszott, hogy a szinte két egyenlő sorral felálló – mindössze két született olasz gólszerzőt felvonultató – Recco miért is a világ legjobb csapata. A végletekig kijátszott támadások mellett itthon alig látott módon védekeznek, egyrészt már a félpályánál megtámadják a labdát felhozó játékost, másrészt a kapujuk előtt iszonyatosan kemény munkát végeznek – és ebben a játékstílusban ezúttal partnerre leltek a játékvezetőkben.

A Vasas tud ennél jobban is játszani (elég felhozni a mostani pontatlan támadásbefejezéseket, illetve a rossz centerbejátszásokat), de tény: a világ legjobb csapatát egyenlő feltételek mellett is borzasztóan nehéz legyőzni.