Cesc-mérgezést kaptak
A 26. percben kifordult Manuel Almunia bal bokája, a Marcos Senna bombájával szemben negyedórával korábban tehetetlen Arsenal-kapust le is kellett cserélni, érkezett helyette Lukasz Fabianski; nem volt még vége az első félidőnek, amikor Almunia csapattársa, William Gallas térdsérülést szenvedett, miután Giuseppe Rossi ráesett, véget vetve a francia hátvéd aznapi teendőinek, egyúttal lehetőséget adva a helyére beálló Johan Djourounak. Mindeközben a Villarreal állandó nyomást gyakorolt a végzős egyetemista korú együttesre, ekkor ugyanis 22.8 volt a pályán az egyenlítésért harcolók átlagéletkora – egyebek mellett ezért lehetett Arsene Wenger oly büszke a lefújás pillanataiban, illetve után.
„Olyan minőséget és mentális erőt sugárzott fiatal csapatom, amelynek láttán méltán bizakodhatunk a továbbjutás kivívásában, noha pontosan tudjuk, a Villarrealt nem lesz egyszerű kiejteni. Játékosaim az első félidőben gyakorlatilag a falhoz voltak állítva, mégis tudtak újítani, nem először, s nem is az első fontos mérkőzésen ebben az idényben. Képesek vagyunk kiegyensúlyozottan teljesíteni, ami szintén jelentős előrelépésnek számít” – hangoztatta a csapatépítés francia nagymestere, s vezérfonalát tovább göngyölítve máris adja magát két név: Cesc Fabregasé és Emmanuel Adebayoré.
Visszatérésük – a spanyol december, a togói február óta volt a sérültlistán egészen az elmúlt hét végéig – nyilvánvalóan jótékony hatással volt, illetve van az „ágyúsokra”, s bár a reaktiválásuk utáni második közös munka nem hozta meg a kívánt eredményt, a villarreali 1–1 miatt a már említett előzmények tudatában egyáltalán nem kell restellniük magukat. Épp ellenkezőleg! A labdaszerző, támadásépítő és -befejező képességeit csillogtató, egyszerűbben fogalmazva mindenesként futballozó Fabregas tanári passzából született meg az Arsenal egyenlítő s Adebayor sokáig emlékezetes mozdulatát látva a BL-idény eddigi talán legszebb találata, amely az idegenben szerzett gól jelentőségét szem előtt tartva talán több puszta egalizálásnál.
Különösen, ha a két nagy visszatérő közös akcióit vizsgáljuk. Szombaton a Manchester City 2–0-s legyőzése alkalmával Fabregas két gólpasszt adott Adebayornak, kedden meg ugyanezt játszották el, igaz, csupán egyszer. De a működőképesség határozottan érzékelhető, jobban, mint a sérüléseiket megelőző, mindössze két koprodukciót eredményező időszakban, arról már nem is beszélve, hogy Adebayor találatai igencsak kifizetődőek. A langaléta togói csatárnak minden tétmérkőzést figyelembe véve ez volt a 15. gólja a 2008–2009-es évadban (a selejtezőben szerzettel együtt a BL-ben az ötödik), márpedig ha betalált az aktuális ellenfél kapujába, egyszer sem kapott ki az Arsenal: a Bajnokok Ligájában három győzelmet és egy döntetlent (21–3-as gólkülönbséggel), a Premier League-ben meg öt győzelmet és két döntetlent (17–6) vont maga után Adeba-yor eredményessége.
„Nem érzem magam más embernek vagy más futballistának, mint voltam a sérülésem előtt, egyszerűen ez történik, ha megy a csapatnak. A gólom? Magam sem tudom, hogyan csináltam, magától jött az egész, és persze örültem, hogy végül a hálóban pihent meg a labda. Az elődöntőről még korai beszélnünk, hiszen addig még legalább kilencven perc vár ránk, mindenesetre érzem, érezzük, hogy valami csodaszép van kialakulóban. Reménykedem, hátha már ebben az idényben is lesz újabb trófeánk” – jegyezte meg sejtelmesen az Arsenal togói támadója, s utolsó mondatára még Wenger is ráerősített, szerinte ugyanis a legrangosabb európai klubtrófea megnyerése sem minősíthető lehetetlen vállalkozásnak, még ha egyesek – véli a szakember – outsidereknek is tartják övéit.
Hm… Ezek az outsiderek a világ legerősebb bajnokságának tartott Premier League-ben 17 mérkőzés óta őrzik veretlenségüket, s nagyban érdemes fogadni Bajnokok Ligája-részvételük újbóli kivívására, miközben közel állnak a BL-elődöntőhöz, továbbá a legjobb négy között járnak az FA-kupában, s ez utóbbi sorozatban Andrej Arsavin szolgálataira is számíthat a 2005 óta a különböző trófeákat mindhiába hajszoló londoni együttes.
Amely legalább fabregasnyival tovább erősödött, ami pedig nem kevés.
