Írott és íratlan szabályok

„Más stadionból nem jutottak volna ki élve a Barcelona játékosai azután, amit az első góljuk előtt tettek, ez Olaszországban vagy Angliában elképzelhetetlen lett volna” – ostorozta az ellenfelet a lefújást követően Mircea Lucescu, a találkozón 2–1-re alulmaradó Sahtar vezetőedzője.

A román szakember (és a jelenet huszonötezer ukrán szemtanúja) a katalán csapat 88. percben szerzett egyenlítő gólján háborodott fel, és ha hihetünk a hazaiak verziójának, teljes joggal. Történt, hogy az 1–0-s vezetésre álló, a világraszóló bravúrtól néhány percre kerülő Sahtar egyik játékosa az oldalvonalon kívülre küldte a labdát, hogy a földön fekvő, sérülését ápoltatni akaró csapattársát elláthassák az orvosok. Ám amíg az ukránok komótosan sétálgatva várták, hogy a Barcelona az ilyenkor bevett szokásnak megfelelően sportszerűen visszaadja majd a labdát, a gyorsan elvégzett bedobásból Bojan Krkic megindult a jobb szélen, beadta középre a labdát – a másodpercekkel korábban még halálán lévő hazai labdarúgó ekkor már természetesen talpon volt...–, Andrij Pjatov hatalmas hibáját követően pedig Lionel Messi a hálóba passzolt. Hiába tiltakoztak hevesen a donecki futballisták (és a fentebb már említett huszonötezer elszánt szurkoló), a barcelonai labdarúgók kezüket széttárva jelezték, ők „sajnos” már nem tehetnek semmit, a gólt mégsem „szívhatják viszsza”, és a mérkőzést vezető angol Howard Webb bíró is hajthatatlan maradt.

„Szégyen, amit a Barcelona művelt: ahogy a győzelmet elérte, nehezen egyeztethető össze a nagy múltú klub stílusával, a fair play alapvető szabályait sértette meg” – dohogott Lucescu a sajtótájékoztatón, majd olyannyira elragadta a hév, hogy barcelonai kollégája, Pep Guardiola felé kiabált sértő megjegyzéseket. A magából kivetkőző szakvezetőt végül Darijo Srna csapatkapitány és a biztonsági emberek hathatós közreműködésével sikerült lecsillapítani, és kivezetni a teremből.

A furcsa körülmények között születő gól nyilván nem fájt volna annyira az ukránoknak, ha Messinek a 95. percben lőtt látványos találatával nem nyeri meg a meccset a Barcelona. A Thierry Henry helyére csereként a 60. percben pályára küldött argentin támadó azonban öt nap alatt másodszor is bizonyította, hogy a fontos pillanatokban lehet rá számítani. Az Espanyol elleni városi rangadón a hosszabbítás utolsó percében szerzett tizenegyesgóljával vezette győzelemre (2–1) a Barcelonát, Doneckben pedig a 88. perc után a 95. percben is betalált a kapuba, így tulajdonképpen egymaga döntötte el a meccset.

Csupán a végjáték furcsa eseményeivel magyarázható, hogy a találkozó után nem a 21 éves labdarúgó teljesítménye, hanem a katalánok magatartása állt a figyelem középpontjában. A Barcelona részéről nyilatkozó játékosok és edzők természetesen nem érezték magukat hibásnak, és kikérik maguknak az ukránok vádjait.

„Nem történt semmi különös: labdarúgóim nem álltak meg, folytatták a játékot, a Sahtar védői ugyanis nem szándékosan rúgták ki a labdát, csupán fel akartak szabadítani – reagált Guardiola a csapatát ért támadásokra. – Nem értem, miért emlegetnek sportszerűtlenséget. Számomra sokkal fontosabb tanulsága volt az összecsapásnak, hogy most már minden kétséget kizáróan kiderült, mire képes Messi. És azt is tudom már, hogy ezentúl nem szabad a hatvanadik perc előtt becserélnem...”

A 88. perc eseményeivel kapcsolatban főnöke véleményét visszhangozta a megiramodásával főkolompossá váló Krkic is, aki szintén nem értette (vagy nem akarta érteni) a felháborodást: „A labdát az oldalvonalon túlra küldő Sahtar-játékos észre sem vette, hogy társa a földön fekszik, egyszerűen felszabadított. A gól teljesen szabályos volt.”

Annyiban mindenképp igazat kell adnunk Krkicnek, hogy a sportág szabálykönyve nem ismer olyan esetet, amelyben az egyik csapatnak kötelezően vissza kellene adnia ellenfelének a labdát. A sportszerűség íratlan törvényei pedig senkin sem kérhetők számon…