Kammerer Zoltán és Kucsera Gábor az olimpia hivatalos napilapja szerint is a kajak kettesek 1000 méteres versenyének legfőbb esélyesei voltak. Ők is így gondolták, e szerint versenyeztek. De csak hétszázötven méterig bírták.
Nyílt titok, hogy – főleg a szegedi Világkupán nyújtott bravúros teljesítményük után – sokan érmet vártunk a Kammerer Zoltán, Kucsera Gábor kajakos duótól. Főleg, hogy az ő felségterületüknek számító ezerméteres futam mellett ötszázon a verhetetlennek tartott Rauhe, Wieskötter német kettőst is megverték.
Biztos, hogy ők is az aranyra hajtottak, egyfelől azért, mert egy háromszoros olimpiai bajnoknak – márpedig Kamera az – nem is nagyon illik alább adnia, másfelől a China Daily pompás napi melléklete, a The Olympian szó szerint ezt írta a kajak kettesek ezerméteres döntőjéről:
„Magyarország legnagyobb esélye az aranyérem megszerzésére, s a tizennegyedik napja tartó aranyaszály megszüntetésére a K–2 1000 méteres számban kínálkozik. Kammerer Zoltán és Kucsera Gábor nagyon erősnek tűnik ezen a távon… Legerősebb riválisuknak a német Andreas Ihle és Martin Hollstein mutatkozik.”
Márpedig a China Daily elemzői nem szoktak ostobaságokat írni…
Most sem tették, csak az élet felülírta jóslatukat.
Kameráék őrült iramban kezdtek, 250 méternél már több mint egy hajóhossz volt az előnyük Ihle és Hollstein előtt, fél távnál két hajó, de már a dán Kim Wraae Knudsen és Rene Holten Poulsen előtt. Eszeveszett taktika, pontosan a fordítottja Vajdáénak, de említhetném Kovács Ágit vagy Gyurta Danit is.
Hétszázötvennél is volt még egy hajójuk, az újra előrelendülő németekkel szemben, de ezen a ponton már nem fogadtunk volna nagyobb öszszegben, hogy kitart a célig a lendület.
Nem is tartott ki. Hollsteinék elhúztak, ahogy elhúztak a dánok, sőt még az olaszok és a lengyelek is.
Kammerer és Kucsera ötödik lett. Biztos, hogy nem erre hajtottak. A második hely alighanem borítékolható lett volna egy óvatos, „konzervatív” versenyzéssel. De ők győzni akartak.
„Nem volt semmi öngyilkos hajlam ebben a kezdésben, ha megismételnék ezt a versenyt, akkor is így kezdenénk. Szerintem ez volt a helyes taktika, a baj csak az, hogy nem bírtuk ezer méterig a magunk által diktált tempót” – jelentette ki Kammerer a stégnél. Azért sokatmondó a partner, Kucsera reakciója.
„Na, gyere, Kamera, menjünk a francba…”
Azért elkeseredni nem kell. Szombaton van még egy dobásuk.
Benkő Zoltán megfontoltan versenyzett a döntőben, nem kapkodott, nem legénykedett, nagyjából tudta, mire képes, jól mérte fel erejét, és ahhoz mérten pörgette a lapátot. Végig a kilencedik helyen haladt, ugyanakkor egy váratlan körülmény mégiscsak esélyt adott neki arra, hogy a nyolcadik helyre feljöjjön.
Adam van Koeverden, a holland-magyar származású kanadai kajakos adta meg a sanszot. Az athéni olimpia bajnoka hétszáz méterig tartotta a lépést a brit Tim Brabantsszel, nyilvánvalóan meg akarta verni a világbajnokot, s egy kicsit a Kammererékére hajazó taktikát választott. Amikor látta, hogy elúszik az aranyérem, úgy tett, mint a szőlősgazda, aki a jégverés után maga is elkezdi csépelni a kapájával a szőlőtőkéket:
Lássuk, Uram, mire megyünk ketten.
Majdnem sikerült lecsúsznia utolsónak. Ha még van húsz méter, Benkő a nyolcadik. Így azonban a kanadai lett az. Igaz, némileg többre számítottunk Benkőtől, ha nem is a dobogót, egy ötödik-hatodik hely azért várható lett volna tőle.
A férfi kajak négyesek versenyében – idézzük a The Olympiant – „Németország kihívást intéz a magyarokhoz, az elmúlt két olimpia győzteseihez.”
Persze Magyarország a címvédő, csakhogy az athéni négyesből, a Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Vereckei Ákos, Horváth Gábor összetételű kvartettből mára Vereckei maradt meg hírmondónak. Bekerült viszont Sík Márton, Beé István és Bozsik Gábor, pontosabban Vereckei került vissza Boros Gergely helyére, mert nem volt több kvótás helyünk.
Azért tegyük hozzá, a dél-koreaiak magyar edzője, Gyöngyösi János is Vereckeiék aranyérmére tippelt.
Azért az túl szép lett volna. A magyarok ötödiknek jöttek be, a győzelem Fehéroroszországé – nem a kihívó németeké –, azért az nem kis teljesítmény, amit a beloruszok produkáltak az utolsó két számban: a semmiből feltűnve megnyerik a kenu kettesek versenyét, majd a kajak négyest is.
Náluk több aranyat senki sem szerzett a döntők első napján.
