Kerettag lesz a csatár
Lejátszotta utolsó felkészülési mérkőzését a Liverpool a belga Standard Liege ellen szerdán rendezendő Bajnokok Ligája-selejtező előtt. A vörösök hazai pályán, csaknem telt ház előtt Andrej Voronin hajrában szerzett góljával 1–0-ra megverték az olasz Laziót, az utolsó tíz percben beszálló Németh Krisztián pedig sorozatban negyedszer húzhatta magára a felnőttcsapat szerelését.
És ezután érkezett az eddigi talán legnagyobb elismerés: Rafa Benítez menedzser a 19 esztendős magyar futballistát is jelölte a 2008–2009-es idényt bearanyozni készülő, többek között Fernando Torres, Robbie Keane, Xabi Alonso és a jelenleg kisebb sérüléssel bajlódó Steven Gerrard nevével fémjelzett Liverpool keretébe. A 29-es mez tulajdonosa természetesen rendkívül boldog volt a hír hallatán, amit persze a helyén kell kezelni – ezt Németh Krisztián is pontosan tudja.
„Számomra már az is óriási élmény volt, hogy ha csak tíz percig is, de megmutathattam magam az Anfield Road közönségének – mondta lapunknak a csatár, aki a Lazio elleni rövid bevetése során belső középpályást játszott. – Benítez meghívójára nem számítottam, inkább csak bíztam benne. Persze ez nem jelenti azt, hogy rendszeresen játéklehetőséget kapok, előfordulhat, hogy egyszer sem lépek pályára, de talán az FA- vagy a Ligakupában eljön az én időm. Mindenesetre nem leszek elkeseredve, ha a következő idényben legfeljebb a kispadig jutok, elvégre még húszéves sem vagyok. Az idő nekem dolgozik.”
Ő pedig felettébb eredményesen. Egy éve került a Liverpool tartalékegyütteséhez, amellyel bajnoki címet szerzett, kilenc mecsen elért nyolc találatával gólkirály lett, közben pedig meghívót kapott a magyar felnőttválogatottba (igaz, nem lépett pályára). De vajon mennyit változott Krisztián az elmúlt egy évben?
„Az ember ugyanaz maradt, a futballista viszont jelentős változáson ment keresztül – vélte az ifjú támadó. – A technikámmal szerintem sohasem volt gond, inkább erőnlétileg éreztem némi lemaradást, amikor a Poolhoz kerültem. E téren rengeteget fejlődtem, erősebb, gyorsabb és határozottabb lettem.”
Tényleg nem szeretnénk ünneprontók lenni, de mégiscsak szomorú, hogy ehhez külföldre kellett mennie.
