A szerencse forgandó

Imádom az olaszokat, odavagyok a futballjukért is, de amit vasárnap este a spanyolok elleni meccsen produkáltak, szánalmas volt. Már a 10. percben érezni lehetett, hogy nincs bennük semmi átütőerő, kamupasszokkal, alibifutballal zsibbasztották a szurkolókat. Rossz volt nézni! Egyetlen cél lebeghetett csupán a szemük előtt: valahogy elvergődni a tizenegyesekig, amikor elvileg bármi előfordulhat… Ezúttal azonban elhagyta őket szokásos mázlijuk, de fogalmazhatok úgy is, hogy a spanyoloké jött meg!

Buktak ők ugyanis már éppen elégszer hasonló helyzetben, most rájuk mosolygott a szerencse. Amikor az olaszok kilátástalannak tűnő helyzetből továbbverekedték magukat csoportjukból, úgy gondoltam, felszabadultan nekiugranak az ellenfélnek, ezzel szemben antifutballt mutattak be a spanyolok ellen, ami az aktuális világbajnoktól elfogadhatatlan.

Az első félidőben Cassano még úgy-ahogy igyekezett, próbálkozott, de aztán ő is beleszürkült a csapatba. A spanyolok játéka is nagyon sok kívánnivalót hagyott maga után, de rajtuk legalább látszott, hogy a rendes játékidőben vagy legalább a hosszabbításban ki akarják csikarni a továbbjutást, nem bazíroznak a tizenegyesekre. Ha másért nem is, ezért mindenképpen megérdemelték, hogy ők jussanak az elődöntőbe. Ha azonban az oroszok ellen is csak annyit mutatnak, mint vasárnap este, sanszuk sincs döntőbe jutni.

A szerdai német–török meccs nem sok jóval kecsegtet Fatih Terim együttese számára, hiszen tele van sérültekkel, elvesztette vezérét, Nihatot. Nem léphet pályára Arda és Tuncay sem. Nincs az a csapat, amelyik képes elviselni ilyen szintű játékosok hiányát.

Mégis amondó vagyok, hatalmas hibát követnének el a németek, ha lesajnálják ellenfelüket, egyúttal biztos vagyok abban, hogy nem is teszik ezt. A német mentalitás egyszerűen nem engedi meg! Pontosan tudják, hogy a hamu alatt izzik a parázs.

A törökök határtalan lelkesedése, hite bármilyen akadályt legyőzhet. Akik pályára léphetnek, nem adják olcsón a bőrüket, utolsó leheletükig küzdenek majd hazájukért. Úgy gondolom, hogy a törökök legnagyobb esélye esélytelenségükben rejlik…