Intéző volt. Az igazolásokkal szaladgált, a sapkákat rendezgette, foltozgatta, az öltözőszekrények ügyében vívott csatákat a szigorú kabinosokkal. Utánpótlásedzőként sem volt sokkal jobban szem előtt, csendben, végtelen nagy csendben tette a dolgát. Játékosként sem számított a hangadók közé (az őt jól ismerők kivételes zongoracipelőként jellemzik), a sztárok között „meghúzódva” ünnepelt bajnoki címeket és BEK-győzelmet a Vasassal.
Földi László most ismét a csúcsok csúcsát ostromolja. Trénerként is ugyanolyan szerényen, hangzatos nyilatkozatok nélkül készül Barcelonában Euroligát nyerni csapatával, mint 1985-ben, amikor a BEK-döntő visszavágóján – izomszakadása után – ugrott a medencébe a CSZK VMF Moszkva ellen. A 10–5-ös diadalt pályafutása legnagyobb sikereként említi – szombat este a Montjuic-hegy tetején fekvő olimpiai uszodában edzőként ismételhet.
„Ki az a Földi?”
Sokan feltették ezt a kérdést 2003-ban, amikor a karizmatikus, az angyalföldi tábor által rajongásig szeretett Somossy Józsefet Földi László váltotta a kispadon egy viharos márciusi napon. A KEK-döntő visszavágója előtt... Akkor még csak afféle tűzoltóként, beugróként számítottak rá, amit jól jelzett, hogy hamarosan Kásás Zoltánt hozták elé. Az alaposan megerősített társaság sem járt azonban sikerrel az egyeduralkodó Domino ellen – ezt követően döntött ekként a Markovits László klubelnök vezette csoport: „Lacikám, tiéd a pálca.” Ne legyenek kétségeink: ha lett volna pénz újabb sztáredzőre, aligha Földié a kispad…
Lám, amikor a kevesebb többet ér! A végeredmény ugyanis ismert: az addig alig-alig jegyzett Földi László mára a Vasas elismert, megkerülhetetlen hőse lett, vezetésével a csapat megfosztotta trónjától a Dominót, a napokban az elmúlt évek legjobb bajnokságában megvédte címét, a kegyetlenül erős Euroligában pedig a négyes döntőben szerepel.
„Vele mindenre képesek vagyunk!” – mondta a Katalóniába indulás előtt a honi rájátszás egyik hőse, a mesteri bizalomtól valóságos szárnyakat kapó Kovács Róbert. A többiek csak bólogattak.
Jug, Mladost vagy Recco? „Vasas!” – emigyen Rusorán Péter.
Na ja, ő 1985-ben Európa (a világ) tetejére ült a csapattal. Földi lehet (legyen!) a következő?