Kapitány nélküli győzelem

Az optimista tuzséri szurkolók már kezdték azt hinni, hogy kedvenceik játék nélkül jutnak három ponthoz. Szűk háromnegyed órával a kezdés előtt még híre-hamva sem volt a ferencvárosiaknak a mérkőzés helyszínén, mígnem a hetek óta megszokott rövid nadrágos, tréningfelsős szerelésében pompázó Bobby Davison vezetésével meg nem jelentek az öltöző környékén a már a kisvárdai szálláshelyükön átöltöző ferencvárosiak. Az előzetes híreknek megfelelően Lipcsei Péter valóban nem volt tagja a keretnek, miként a Kecskemét ellen kiállított Dragóner Attila és a sérült Paul Shaw sem. Lipcsei Péter távolléte két kérdést azonnal felvetett: a pályán és csapatkapitányként ki helyettesíti a rutinos középpályást? Nos, a válasz: egy személyben Lisztes Krisztián. Az ugyan sokáig nem derült ki, hogy ki is a kapitány, hiszen a csapatok kivonulásakor akkora volt a hazai tábor által gerjesztett füst, hogy nem lehetett látni, kik is választanak a pálya közepén, karszalagos embert pedig a meccs közben nem véltünk felfedezni a zöld-fehérek között. Utóbb megtudtuk, Lisztes Krisztiáné volt a megkülönböztető jelzés, de az első percekben folyamatosan lecsúszott a karjáról a szalag, így inkább kiadta a kispadra.

A visszatérése óta meccset először végigjátszó középpályásra hárult az a feladat is, hogy mozgassa a csapatot, és éppen az ő indításából indult az az akció, amelyből megszerezte a vezetést Fradi. A Tuzsér azonban nem adta fel, és a korosztályos válogatott Ur László két perc alatt félisten lett a hazai szurkolók szemében: olyan higgadt befejezésekkel rukkolt ki, hogy azt bármelyik klasszis csatár megirigyelte volna. Két találatával sikerült is felbőszítenie az addig csendes Fradi-tábort, de Lipcsei Péter nevét nem kezdték el skandálni a szurkolók.

Pedig elkelt volna a csapatban a középpályás – ez volt a véleményünk mindaddig, amíg pályára nem lépett Vincze Ottó. Az 1995-ös zürichi hős első labdaérintéséből gólpasszt adott, és a folytatásban nagy szerepe volt abban, hogy fölényben futballozott a Fradi. A győztes gólt Mátyus János fejelte a kapuba, de még erre is lehetett volna válasza a lelkes, amúgy a kiesés ellen küzdő Tuzsérnak, ha a játékvezető megadja a Fekete Ádám lerántásáért járó tizenegyest. Nyert tehát a Fradi, ez azonban csak szépségtapasz az utóbbi hetek megpróbáltatásai után. A lefújás után az értékelés mellett a Lipcsei-sztori elővezetésére is megkértük Bobby Davisont.

„Nincs itt semmiféle sztori – mondta a Ferencváros angol vezetőedzője. – Arról van szó, hogy csapatkapitányunk kapott két nap pihenőt, amelyet kedvére tölthetett el a családjával. Tíz játékosunknak jár le a szerződése, többségüknek amolyan vizsgamunka volt ez a feladat, több fiatalt is kipróbálhattam. Arról nem beszélve, hogy Lisztes Krisztiánt eddig nem láthattam teljes meccset játszani, és Vincze Ottóra is kíváncsi voltam. Nyertünk, de rengeteget kell még dolgoznunk, hogy a játékosok tudják, mit is kell pontosan tenniük, ha hozzájuk kerül a labda.”

Hogy ez az igazság Lipcseiügyben vagy sem, egyszer talán kiderül.