Mennyből a pokolba
Nagy álmokkal, de minimum szoros eredmény reményében érkezett Svájcba az MKB Veszprém, amelyben minden poszton jobb, képzettebb játékosok léptek pályára, mint a Schaffhausenben. A szoros eredmény öszszejött – de hatalmas presztízsveszteség árán, amit a legendás magyar klub nem engedhet meg magának.
Sok hibával, kihagyott helyzetekkel és gyengén védekezve kezdett a magyar együttes, mégis vezetett (2–3). Dejan Perics okkal bosszankodott, hiszen társai hatékonyabb védekezéssel megállíthatták volna a svájciakat (8–6). Mocsai Lajos edző cserékkel igyekezett frissíteni együttesét, és ettől valamivel eredményesebb lett csapata játéka. Ilyés Ferenc olykor megvillant, Pérez Carlos viszont óriási rutinját kihasználva kézilabdázott. A magyar edző hatalmas taktikai csatát vívott kollégájával, a horvát Goran Perkovaccal, aki a szöuli olimpián még tagja volt a jugoszláv csapatnak, amely a bronzmérkőzésen megverte a Mocsai Lajos vezette magyar válogatottat.
Akkor lendült bele jobban a Veszprém, amikor Perics elkezdte halmozni a bravúrokat, valamint sikerültek az MKB lerohanásai (11–15). A Veszprém védekezése is lényegesen erőszakosabb és mozgékonyabb lett. A folytatásban már-már edzőmérkőzésre emlékeztetett a magyarok szempontjából nehezen induló csata (15–25). A hazaiaknak azonban nem ment el a kedvük a próbálkozástól. Megkönynyítette a dolgukat a Veszprém minősíthetetlen hozzáállása.
A vendégek lendülete ugyanis egyik pillanatról a másikra alábbhagyott, miközben a hazaiak könnyen szereztek labdát a saját kapujuk előtt. Csak saját magát okolhatta az MKB a svájciak felzárkózásáért, mert engedte talpra állni a már megrendített ellenfelet. A magyar mezőnyjátékosok nehezen megmagyarázható lezserkedése, sok-sok hibája miatt több dolga lett Pericsnek, aki azonban egymaga nem tehetett csodát.
Rossz volt nézni, ahogyan összeroppant az addig ügyesen és sikeresen kézilabdázó Veszprém, miközben a vendégek hibáit szemfülesen kihasználták a 10–2-es sorozatot produkáló svájciak (25–27).
Döbbenetesen kiengedett a második félidő közepén a Mocsai-legénység, ezért érthető volt, hogy csapatkapitánya, Perics olykor keresetlen szavakkal csepülte érthetetlenül bénult társait. A gyalázatos MKBvégjáték miatt biztosan fejmosást kapnak a veszprémiek a következő napokban, s ezt meg is érdemlik. Tegyük hozzá: hírnevükhöz méltatlan svájci szereplésük mit sem von le a Schaffhausen tisztességes, lelkes játékának értékéből.
A szombati visszavágón a bizonyára továbbjutó magyar gárda nem lesz könnyű helyzetben, ha feledtetni akarja szurkolóival az első találkozón a szárnyalás után látott mélyrepülést.
