Az utóbbi két év tapasztalata azt mutatja, ha az edzőt Istvánnak vagy Jánosnak hívják, nem lehet sikeres a Győr kispadján – bezzeg, ha az illető Sándor...
Arról van szó, hogy 2006 óta sorrendben Csank János, Reszeli Soós István, Pajkos János, végül Klement István felelt az ETO-nál a szakmai munkáért, de egyikük sem tudott olyan eredményes csapatot faragni a Győrből, mint Egervári Sándor. Hogy az MTK-nál és Dunaújvárosban bajnokságot nyerő, a Vasassal viszont megbukó szakember figyelemre méltó munkát végez a zöld-fehéreknél, jelzi az együttes mostani szereplése. Mivel a tavaszi szezont bukdácsolva kezdte a már korábban is bajnokesélyesnek tartott MTK, Bp.Honvéd, Debrecen, Újpest kvartett, a Győr pedig éppenséggel nyolc szerzett góllal és két győzelemmel indult, immár nem árt figyelni az ETO-ra sem a bajnoki aranyért (de legalábbis a dobogóért) zajló küzdelem során. A Győr ugyan csak a hatodik helyen áll a tabellán, ám mindössze négy pont választja el a listavezető MTK-tól. Teljesítménye már az ősszel is szembetűnő volt, ugyanis a tizenöt forduló alatt csak kétszer szenvedett vereséget. Ki nem találnák, de a 2007–2008-as idényben eddig a Nyíregyháza és a Debrecen tudta két vállra fektetni, vagyis az a két csapat, amelyet a tavasz első két mérkőzésén játszi könnyedséggel (5–0 és 3–1) intézett el a Győr. Akárhogy is nézzük: az elmúlt években színtelen, szagtalan, középszerű ETO ráállt arra a bizonyos surranópályára.
A szakemberek a futball íratlan törvényeire hivatkozva, no meg a sportetikett szabályait betartva nem ismernék el, hogy a következő meccsek nagyon is nyerhetőek a lendületbe jövő Győr számára, de attól ezt még nem lehet kétségbe vonni. Tudniillik a következő fordulókban a Tatabánya (Budapesten…), a Siófok (Győrben) és a REAC (Sopronban…) vár a Győrre, márpedig ez a sorozat kilenc ponttal kecsegtet. Ha így lesz, a most még talán sötét lónak, titkos esélyesnek tartott együttes hivatalosan is beszállhat a bajnoki címért folyó versengésbe. Muszáj hangsúlyozni, hogy ezt mi mondjuk, hiszen az ETO vezetői a mostani sikerek ellenére sem változtattak az eredeti célon.
,,Nem vagyunk álszerények, de nem is értékeljük túl eddigi tavaszi teljesítményünket – fogalmazott Klement Tibor ügyvezető igazgató. – Reálisnak kell maradnunk, ezért továbbra is a negyedik, hatodik hely valamelyikére várom, várjuk a csapatot. Viszont az is igaz, hogy mindenkinek, így nekünk is vannak titkos álmaink. A dobogó éppen ilyen ábránd a mi életünkben, baráti beszélgetéseken szóba jöhet ez a téma, de az öltözőben, hivatalos formában nem. Az idén ugyanis még nem akarunk felesleges terhet rakni a játékosok vállára.”