„Nem volt itt összevisszaság”

Ugyan előre jelezte, hogy a szlovákok elleni meccs még a kísérletezés jegyében telik, ennyi meglepetésre nem sokan számítottak. Elmagyarázná, mit miért húzott meg szerda este? Ugyan előre jelezte, hogy a szlovákok elleni meccs még a kísérletezés jegyében telik, ennyi meglepetésre nem sokan számítottak. Elmagyarázná, mit miért húzott meg szerda este?

Minden további nélkül – mondta Várhidi Péter szövetségi kapitány, amikor nem sokkal a találkozó után elemzésre kértük fel. – Elismerem, hogy a kezdőcsapatban voltak kisebb változások, de ezekre megvolt a megfelelő okom.

Kezdjük a védelemmel, amely ebben az összetételben még nem játszott együtt, ennek ellenére ez a sor okozta a legkevesebb csalódást a meccsen. Hátul miért kellett változtatni?

Több okom is volt rá. Először is elmondtam már, hogy Magyarországon hiányposzt a bal oldali védőé. Ebben a pillanatban talán csak egy olyan játékos van, aki nemzetközi szinten is megoldhatja ezt a feladatot, Lőw Zsolt. Juhász Roland helye megkérdőjelezhetetlen, ellenben korábbi „párja”, Vaskó Tamás a Bristolban hol játszik, hol nem, s Balogh Béla a Colchesterben egyáltalán nem jut szóhoz. A meccshiánnyal küzdő futballisták nincsenek felkészülve az ilyen iramú mérkőzésekre, ezért óriási hátrányban vannak azokhoz képest, akik a klubjukban rendszeresen pályán vannak. Utóbbiak – úgymond – felépítik magukat egyegy kilencven percre, ráhangolódnak az előttük álló feladatra, de aki nincs játékban, nem képes rá.

Ez azt jelenti, hogy előbbutóbb kénytelen lesz lemondani Balogh Béláról és Vaskó Tamásról?

Továbbra is számolok mindkettőjükkel, azt remélve, hogy hamarosan változás áll be pályafutásukban, és több lehetőséget kapnak együttesükben.

Addig Vanczák Vilmos az ideális megoldás Juhász Roland mellett?

Így van. Vilmos a Sionban középső védőt vagy jobbhátvédet játszik, és ami a lényeg: rendszeresen. Rolanddal együtt ők jelenthetik a stabilitást hátul.

Kivette Szélesi Zoltánt a jobbhátvéd posztjáról, feltolta a szűrő pozíciójába. Talán ez váltotta ki a legnagyobb meglepetést.

Mivel Magyarországon nem csupán balhátvédek, hanem ezen az oldalon védekező típusú játékosok sincsenek, képeznünk kell labdarúgót. Ráadásul Zolinak nem is teljesen idegen a védekező középpályás szerepköre, hiszen amikor Újpesten az edzője voltam, már játszott itt. Ismerem őt, tudom, képes megoldani a feladatot. Az idegenbeli meccseken vélhetően nagyobb biztonságra kell majd törekednünk. Bírni kell a nagy nyomást, ehhez zártabb védekezésre van szükség középen. Ez magyarázza Szélesi Zoltán új helyét a csapatban.

Az elöl játszó négy embert menet közben is folyamatosan rotálta. Gyakorlatilag mindenki játszott mindenhol a kilencven perc alatt, sokszor nehéz volt követni ezt az összevisszaságot. Klasszikus csatár a hajráig nem is volt a pályán. Miért?

Kezdjük az utóbbival: Priskin Tamással és Feczesin Róberttel hasonló problémáim vannak, mint a már emlegetett belső védőkkel. Nincsenek játékban.