Raúllal robog otthon a Real

Újra élvezi a futballt Raúl, a spanyol bajnokságban éllovas Real Madrid csatára.

A legutóbbi szezonban az olasz Fabio Capello edzősködése idején a támadó kevesebbszer került gólhelyzetbe, mert a biztonságosabb játékot erőltető csapatban neki is többször kellett hátul kisegítenie.

A nyáron viszont a német Bernd Schuster ült le az olasz helyett a kispadra, és úgy tűnik, hogy a királyi gárda szurkolóinak nagy kedvence visszanyerte önbizalmát, ontja a gólokat. Az előző idényben szerzett hét góllal szemben a jelenleg futó sorozatban már a tizennegyedik meccsén nyolcnál tart, és ezzel a teljesítménnyel vezeti a házi góllövőlistát.

„Boldog vagyok, remekül érzem magam a bőrömben – mondta Raúl. – Az edzőm és a játékostársaim is bíznak bennem, ez pedig örömmel tölt el. Rengeteget köszönhetek nekik, közülük is különösen Ruud van Nistelrooynak, aki kiváló passzokkal szolgál ki engem.”

Teljesítménye talán Luis Aragonés szövetségi kapitány szívét is meglágyította, az őt hosszú ideje mellőző szakember a minap jelezte, tiszta lappal indul nála a 30 éves csatár, és akár szerepelhet is a jövő évi Európa-bajnokságon. Ha ott is lesz, Fernando Torresszel, David Villával és Raúl Tamudóval kell megküzdenie a csapatba kerülésért.

KAPUS

SÉBASTIEN FREY (francia, Fiorentina)

Bár csapata 2–0-ra kikapott az Intertől, bravúros védéseivel kiadós vereségtől mentette meg a firenzei együttest.

HÁTVÉDEK

SANTIAGO ACASIETE (perui, Almería)

A Sevilla ellen szerzett győztes góljának köszönhetően az újonc Almería újabb lépéssel távolodott a kiesőzónától.

SAMI HYYPIÄ (finn, Liverpool)

Nem okozott neki gondot a boltoni támadások megállítása, ráadásul fejes góllal juttatta vezetéshez csapatát.

SZTANISZLAV ANGELOV (bolgár, Cottbus)

A mezőny legjobbja volt a Karlsruhe ellen, gólt fejelt, majd gólpasszt adott honfitársának, Dimitar Rangelovnak.

KÖZÉPPÁLYÁSOK

DAVID BENTLEY (angol, Blackburn)

A 23 éves középpályás két látványos találattal vette ki részét a Newcastle ellen aratott 3–1-es győzelemből.

STEVEN GERRARD (angol, Liverpool) Büntetőből szerzett gólja mellett végig jól játszott, és két gólpasszt is kiosztott a Bolton ellen 4–0-ra megnyert bajnokin.

ESTEBAN CAMBIASSO (argentin, Internazionale)

A mezőny egyik legjobbja volt a Fiorentina elleni rangadón, az Inter továbbra is őrzi első helyét a bajnokságban.

CRISTIANO DONI (olasz, Atalanta)

A korábbi válogatott középpályás hasznos játéka mellett egy góllal járult hozzá csapata Napoli elleni 5–1-es sikeréhez.

CSATÁROK

RAÚL (spanyol, Real Madrid)

Fáradhatatlanul folytatja a gólgyártást, először akcióból, majd egy pazar szabadrúgásból talált be a Santander kapujába.

FERNANDO LLORENTE (spanyol, Athletic Bilbao)

A Bilbao 3–0-s vereséget mért a hazai pályán játszó Valenciára, a 22 éves támadó kétszer volt eredményes.

JOHAN ELMANDER (svéd, Toulouse)

A 26 éves támadó tizenhárom perc alatt lőtt három gólt, csapata mégis 4–3-ra kikapott a Bordeaux elleni idegenbeli bajnokin.

A hét magyarja Sebők József (Nafta Lendava)

A Kocsárdi Gergelyt is foglalkoztató szlovén Nafta Lendavában futballozó támadó három góllal vette ki részét a Livar Gorica elleni sikerből. A Zalaegerszegről érkezett 12szeres válogatott csatár első két gólját akcióból, a harmadikat pedig tizenegyesből szerezte. Sebők József immár hat találatnál jár a szlovén élvonalban, csapata pedig húsz forduló után a negyedik a tízcsapatos bajnokságban.

A hét meccse Werder Bremen– Hamburg 2–1

Boubacar Sanogo révén a hazaiak már negyedóra elteltével vezetést szereztek. A fordulás után Rafael van der Vaart még egyenlített, azonban pár perccel később Petri Pasanen – egy vendégvédő közreműködésével – válaszolt a középpályás találatára, így végül a Werder nyerte meg a nagyszerű iramú rangadót.

A hét embere: Raúl

Raúl González Blanco 1977. június 27-én született Madridban. A támadó 1992-ig az Atlético Madrid utánpótláscsapatainál pallérozódott, majd a városi rivális Realhoz igazolt, és az azóta eltelt tizenöt év alatt a klub történetének egyik meghatározó alakjává vált. A felnőttcsapatban, amelynek tagjaként számtalan trófeát gyűjtött be, 1994 októberében mutatkozhatott be. A királyi gárdával többek között öt bajnoki címet (1995, 1997, 2001, 2003, 2007), három BL-győzelmet (1998, 2000, 2002), három spanyol Szuperkupát (1997, 2001, 2003) is ünnepelhetett. Kiváló egyéni képességeit két spanyol (1999, 2001) és két BL-gólkirályi (2000, 2001) címe is ékesen bizonyítja. A spanyol válogatott és a Bajnokok Ligája legeredményesebb futballistája (102 meccsen 44 és 113 találkozón 58 gól) most is húzóembernek számít klubcsapatában, és némiképp érthetetlen, hogy Luis Aragonés szövetségi kapitány miért mellőzi az utóbbi időben.