Luís Fabiano volt a megmentő
Brazília hazai pályán 2–1-re legyőzte Uruguayt a 2010-es világbajnoki selejtezők dél-amerikai zónájának 4. fordulójában. Ez a világ rendje, gondolhatnánk, mégis érdemes megemlíteni, hogy a brazil válogatott eddigi három mérkőzésén – a csapat sztárjainak „lötyögése” közepette – egy győzelem mellett két döntetlent tudott csak összeizzadni. Így a közvélemény most az egyik ősi rivális ellenében várta a megújulást, de hiába. A világsajtó ezúttal sem Ronaldinho, Kaká vagy Robinho nevétől hangos. A sztártriót még az uruguayiak nyolcadik percben lőtt gólja sem tudta felébreszteni, és Brazília zsenge próbálkozásain joggal háborodhatott föl a Morumbi Stadion közönsége. A botrány elmaradása egy embernek köszönhető: a Sevilla 27 éves csatára, Luís Fabiano két góljával csendre intette az igencsak kritikus Sao Pauló-i publikumot (emlékezhetünk, ő volt az, aki a 2004. áprilisi budapesti barátságos meccsen is duplázott). A spanyol klubjában a mali Frédéric Kanouté árnyékában szorgoskodó támadó lassan igazi válogatott specialista lett, tizennegyedik szereplésén a hetedik és a nyolcadik találatát jegyezte. Mellette Júlio Césarnak volt még nagy része a sikerben, az Inter kapusa több bravúrt is bemutatott.
