Különleges mérkőzés egy megyei rangadó. Hát még akkor, ha borul az addig megszokott koreográfia. Márpedig ezúttal Tolna megye két kosárvárosában ellentétes előjelekkel készülnek a vasárnap kora délutáni televíziós összecsapásra, mint eddig általában. Az elmúlt esztendőkben ugyanis, ha a Dombóvár és a Paks találkozott egymással, az Atomerőmű toronymagas esélyesnek számított. Ezzel szemben a bajnokság hatodik fordulóját követően a PlanetLeasing mindössze egyetlen vereséggel a tarsolyában a tabella második helyén állva fogadja az eddig mindössze ötvenszázalékos teljesítményt nyújtó, a táblázat 8. helyén pironkodó riválisát. Különleges meccsre van kilátás abból a szempontból is, hogy míg a hazaiak légiósai szárnyalnak a parketten, számolatlanul szórva a kosarakat, addig az ellenlábas háza táján finoman fogalmazva nem találták el idén a nemzetközi kontingens összeállítását. Ennek csalhatatlan jele, hogy a paksiak megváltak a héten két külfölditől, a szlovén Sasa Mucictól és az amerikai Willie Taylortól is. Gulyás Róbert személye is különlegességet kölcsönöz a találkozónak. A kontinenst felölelő légiósévek után hazatérő 33 esztendős center ugyanis Dombóváron született, a helyi sportiskolában nevelkedett. „Az édesanyám és a nagymamám is Dombóváron él, s nyilvánvaló, hogy az ember mindig különleges érzésekkel lép pályára abban a városban, ahol felnőtt. De nem emiatt fő a fejünk. Van elég bajunk enélkül is. Nem igazán ilyen visszatérésre számítottam, s a gyenge szereplést nem lehet egyedül a két távozó légiós nyakába varrni. Nagyon a bajnokság elején járunk, és a jelenlegi helyzetben valóban nem mi vagyunk az esélyesek, de egy meccset nem mindig az esélyesebb csapat nyer meg” – osztotta meg érzéseit Gulyás Róbert.
