Bátran kell támadni!

A tavasszal viszonylag könnyű mérkőzésen győzte le a válogatott Moldovát, tehát nem verhetetlen ellenfél otthonában lép pályára. Várhidi Péter azonban óvatosan fogalmaz az esélyekről, a szövetségi kapitány szerint ugyanis a vetélytárs a mieinkhez hasonlóan rengeteget fejlődött, és remek eredményekkel büszkélkedhet.

Mennyire számít sötét lónak Moldova?

Szinte teljes mértékben – válaszolt Várhidi Péter. – A tavasszal biztosan nyertünk kettő nullára, de azóta a hírek szerint a moldovai válogatott sokat fejlődött, rengeteget változott a játéka. Az utóbbi három meccséből egyet sem vesztett el, kettőt meg is nyert, tehát nem mehetünk biztosra, a tavaszi siker ellenére sem.

Látta valamelyik mérkőzését?

Igen, a törökök elleni egy egyes döntetlent. Remekül zárják le a területet, a védekezésben villámgyorsan alakítanak ki létszámfölényt, azaz gyorsan zárkóznak vissza. Ezenkívül rengeteget futnak, és keresik az alkalmakat a test test elleni küzdelemre. Ez a harcmodor sokaknak nem ízlik.

Ezzel a mieinkre célzott?

Igen. Mi, magyarok nem kedveljük a sok és erőteljes ütközést, ezen a téren óriási a lemaradásunk, inkább játszani szeretünk. Ha jó lesz a pálya, akkor erre lehetőségünk nyílik, és ha a futballtudáson múlik a végeredmény, akkor nagy esélyünk van a győzelemre.

Két alapembere is sérült. Ki pótolja Juhász Rolandot?

A védelem irányítója dőlt ki a sorból, eddig a pillanatig még nem döntöttem el, hogy ki helyettesítse. Juhász Roland adta meg a védekezés szilárdságát, nélküle megnő a többiek felelőssége, különösen a két szélső hátvédé, Szélesi Zoltáné és Vanczák Vilmosé. Balogh Béla vagy Csizmadia Csaba szerepel majd Juhász Roland helyén, mindkettőjüket kipróbáltam az edzéseken, mindkettőjüknek megvan a maga erénye, és az utolsó pillanatban döntöm el, melyikük kerüljön be a csapatba.

És ki játszik Vass Ádám helyén?

Ebben a kérdésben nehéz a dolgom, mert a magyar labdarúgók között nincs még egy olyan játékos, mint Vass Ádám. Óriási hiánycikk a labdaszerző középpályás, nem véletlen, hogy tizenkilenc évesen alapembere a válogatottnak, egész egyszerűen nincs vetélytársa. Vadócz Krisztián kezd majd a helyén, de tudni kell, hogy ő egészen más stílusú futballista.

Viszont a hírek szerint remek formában van.

Ez igaz, de inkább játszani szeret, mint ütközni, a pályát felszántani, pedig ilyen futballistára is szüksége van egy csapatnak.

Ezek szerint most más stílusú lesz a magyar válogatott játéka.

Nem, maradunk a bevált játékfelfogásnál. Vadócz Krisztiánnak kell alkalmazkodnia, és roppant fegyelmezetten futballoznia. A korábbi magyar válogatottak szinte mindig azon buktak meg, hogy az ellenfelek könnyedén jutottak át a középpályán, de mi nem akarunk ebbe a hibába esni.

Ki lesz a csatár? Priskin Tamás, esetleg Feczesin Róbert?

Priskin Tamás kezd.

A védekezésen lesz a hangsúly, vagy a támadáson?

Jól megszervezzük a védekezésünket, de támadni akarunk, mert nekünk az a fő erényünk. Moldovában is bátor, kezdeményező játékot követelek meg, nem oldalpasszokat szeretnék látni, hanem, hogy következetesen rohamozzuk a kaput. Vállalnunk kell az egy az egy elleni párharcot, mert abban jók vagyunk, és ha megtesszük, akkor miénk lehet a három pont.

Ezek szerint idegenben is a győzelem a cél?

Magától értetődik. Amióta én vagyok a kapitány, a válogatott még nem játszott döntetlent, ami nem véletlen. A legfontosabb célunk az, hogy ez a fiatal csapat fejlődjön, ahhoz pedig ma még elengedhetetlen a bátor játék. Később, nagyobb rutinra szert téve, biztosan alkalmasak leszünk a célfutballra is, de most még nem gondolhatunk erre. A taktikánk magában hordozza a nyerés reményét, ezek a játékosok meg is tanultak győzni az ősszel, és remélem, ezt Moldovában is bizonyítják.